„Kicsoda valójában Gulyás Márton, a Magyarországot szidalmazó szélsőbaloldali propagandista?” címmel jelent meg összeállítás Gulyás Mártonról az Origo hasábjain.
Politikai performanszoktól a Partizánig
A lap összeállításában az aktivista múltjától egészen a külföldről is támogatott Partizánig végigveszi Gulyás Márton közéleti karrierjét. Felidézik többek között Gulyás első közéleti megnyilvánulásait is. Mint arról korábban a Mandiner is beszámolt:
a Partizán műsorvezetőjének első politikai performansza 2011-re datálható.
„Nem sorolnánk hosszan, hogy miért nem értünk egyet az Alaptörvény szövegévelés a folyamat egyoldalúságával, – ehelyett az aktivizálódás lehetőségét kínáljuk fel” – állt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) által szervezett Pac-manizáció felhívásában.
Az Alkotmány utcai eseményre 35 év alatti fiatalokat vártak, hogy formázzák meg Pac-Mant és az általa elfogyasztani kívánt Alaptörvényt szimbolizáló paragrafusjelet. Gulyás Márton akciója majdnem kudarcot vallott, nem gyűlt össze az az 500 ember, amire eredetileg tervezték a megmozdulást. Hogy kijöjjön a megrajzolt forma, eltörölték a korhatárt.
Tüntetésmenedzserből műsorvezető
Mint az Origo cikke is rámutat: 2014 és 2017 Gulyás Márton több demonstrációt szervezett, amelyeken tiltakoztak a magyar kormány menekültpolitikája, a Városliget kulturális fejlesztése, valamint a CEU állítólagos ellehetetlenítése ellen. Egyik legemlékezetesebb akciója viszont a Sándor-palota festékkel való leöntése volt, amiért előzetes letartóztatásba került, majd az általa alapított Slejm-csatornán is közvetített gyorsított bírósági eljárásban háromszáz óra közmunkára ítélték.
„Ha nem annyira balf*sz az ügyészség, hogy ebből ügyet kreál. Ha nem annyira balf*sz, hogy azt mondja: bent tartanak engem 72 órára, akkor ebből simán történhetett volna az is, hogy úgy felsülök, mint annak a rendje. Mert mi is történt valójában? Én eldobtam egy festékkel teli flakont, ami nem találta el a palota falát. Semmi nem történt ott a helyszínen. (…) Ezt a rendszer fújta fel” – idézte fel az eseményeket Gulyás.
Később ugyanis a Partizán alapítója kihasználva a médiavisszhangot, meghirdette a választási rendszer megváltoztatásáért küzdő tömörülését, a Közös Ország (KO) elnevezésű mozgalmat. A 2018-as választásokat megelőzően narancssárga festékkel rongálta meg az Állami Számvevőszék (ÁSz) műemléki védettség alatt álló épületét, amiért az ügyészség később felfüggesztett börtönbüntetést kért rá.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt: a 2018-as választás azonban nem hozta meg az általa várt eredményeket. Ekkor döntötte el, nem alkalmas arra, hogy politikusként politikával foglalkozzon.
„Bennem van egy ilyen obszesszív-kompulzív munkaetika. Nagyon szeretem odatenni magamat bizonyos dolgokba, mániákusan működtetni mindazt, de ez a fenntarthatóságnak nagyon sokszor a kárára, rovására megy. Ennek lett az áldozata a Krétakör, a Platform kezdeményezés és a Közös Ország Mozgalom” – fogalmazott Gulyás Márton a 444-nek. Kiemelte: „a Partizán az első olyan intézmény, amit nagyon tudatosan úgy építek, hogy az én obszesszív-kompulzív működési módom ellenére is fenntartható legyen. Olyan intézménynek kell lennie, amely egy idővel tőlem függetlenül is működik.”