Így jutott el a politikai performanszoktól a Partizánig.
„Kicsoda valójában Gulyás Márton, a Magyarországot szidalmazó szélsőbaloldali propagandista?” címmel jelent meg összeállítás Gulyás Mártonról az Origo hasábjain.
A lap összeállításában az aktivista múltjától egészen a külföldről is támogatott Partizánig végigveszi Gulyás Márton közéleti karrierjét. Felidézik többek között Gulyás első közéleti megnyilvánulásait is. Mint arról korábban a Mandiner is beszámolt:
a Partizán műsorvezetőjének első politikai performansza 2011-re datálható.
„Nem sorolnánk hosszan, hogy miért nem értünk egyet az Alaptörvény szövegévelés a folyamat egyoldalúságával, – ehelyett az aktivizálódás lehetőségét kínáljuk fel” – állt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) által szervezett Pac-manizáció felhívásában.
Az Alkotmány utcai eseményre 35 év alatti fiatalokat vártak, hogy formázzák meg Pac-Mant és az általa elfogyasztani kívánt Alaptörvényt szimbolizáló paragrafusjelet. Gulyás Márton akciója majdnem kudarcot vallott, nem gyűlt össze az az 500 ember, amire eredetileg tervezték a megmozdulást. Hogy kijöjjön a megrajzolt forma, eltörölték a korhatárt.
Mint az Origo cikke is rámutat: 2014 és 2017 Gulyás Márton több demonstrációt szervezett, amelyeken tiltakoztak a magyar kormány menekültpolitikája, a Városliget kulturális fejlesztése, valamint a CEU állítólagos ellehetetlenítése ellen. Egyik legemlékezetesebb akciója viszont a Sándor-palota festékkel való leöntése volt, amiért előzetes letartóztatásba került, majd az általa alapított Slejm-csatornán is közvetített gyorsított bírósági eljárásban háromszáz óra közmunkára ítélték.
„Ha nem annyira balf*sz az ügyészség, hogy ebből ügyet kreál. Ha nem annyira balf*sz, hogy azt mondja: bent tartanak engem 72 órára, akkor ebből simán történhetett volna az is, hogy úgy felsülök, mint annak a rendje. Mert mi is történt valójában? Én eldobtam egy festékkel teli flakont, ami nem találta el a palota falát. Semmi nem történt ott a helyszínen. (…) Ezt a rendszer fújta fel” – idézte fel az eseményeket Gulyás.
Később ugyanis a Partizán alapítója kihasználva a médiavisszhangot, meghirdette a választási rendszer megváltoztatásáért küzdő tömörülését, a Közös Ország (KO) elnevezésű mozgalmat. A 2018-as választásokat megelőzően narancssárga festékkel rongálta meg az Állami Számvevőszék (ÁSz) műemléki védettség alatt álló épületét, amiért az ügyészség később felfüggesztett börtönbüntetést kért rá.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt: a 2018-as választás azonban nem hozta meg az általa várt eredményeket. Ekkor döntötte el, nem alkalmas arra, hogy politikusként politikával foglalkozzon.
„Bennem van egy ilyen obszesszív-kompulzív munkaetika. Nagyon szeretem odatenni magamat bizonyos dolgokba, mániákusan működtetni mindazt, de ez a fenntarthatóságnak nagyon sokszor a kárára, rovására megy. Ennek lett az áldozata a Krétakör, a Platform kezdeményezés és a Közös Ország Mozgalom” – fogalmazott Gulyás Márton a 444-nek. Kiemelte: „a Partizán az első olyan intézmény, amit nagyon tudatosan úgy építek, hogy az én obszesszív-kompulzív működési módom ellenére is fenntartható legyen. Olyan intézménynek kell lennie, amely egy idővel tőlem függetlenül is működik.”
Ezt is ajánljuk a témában
Irritálni szeretne, hogy felkeltse az érdeklődést. Tudatformálónak gondolja magát, és a kapitalizmus rendszerkritikáját hirdeti hol politikai aktivistaként, hol műsorvezetőként. Portrénk a Krétakör egykori ügyvezetőjéről, a Humán Platform, a Slejm, a Közös Ország Mozgalom és a Partizán alapítójáról.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek arra is: 2023 márciusában maratoni, 6 órás interjút tartottak a Partizán csatornán, ahol Gulyás Mártont is lehetett kérdezni. A Partizán finanszírozása kapcsán úgy fogalmazott:
Ez egy drága műfaj”
Mint fogalmazott: „mert közéleti videót csinálni olyan, hogy arra nem jön se hirdető, se szponzor”. A műsorvezető kitért arra is, milyen amerikai szervezetektől kaptak pénzt. A műsor egy pontján az egyik kérdező viccből felvetette, hogy Sorostól is kaptak-e, mire Gulyás úgy reagált: „tőle így konkrétan nem”, de mint mondta, kaptak olyan pénzeket is, amelyek Soroshoz köthetők. Mint fogalmazott: „tehát végső soron
ott van a sornak a végén Soros György is, ezt kár eltagadni”.
A műsorvezető ugyanakkor megnyugtatta a nézőket, náluk tartalmi döntéseket csak a stáb hoz, nem a donorok.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig hozzátette: szerinte nem lehet piaci alapon finanszírozni, amit csinálnak. „Ha csak ez az este piaci alapon lenne finanszírozva, akkor nem lenne zenekar, nem lenne élő közönség. Lenne két kamera és mögöttünk a szponzor” – részletezte Gulyás Márton. Erről itt írtunk bővebben.
Ezt is ajánljuk a témában
A műsorvezető ugyanakkor hangsúlyozta: „nálunk tartalmi döntéseket csakis a stáb hozhat meg”.
***
A Partizán műsorvezetőjéről korábban a Mandiner is közölt már portrét, melyet ide kattintva olvashat. Az Origo friss, teljes összeállítását pedig ide kattintva olvashatja.
Nyitókép: Képkocka/YouTube (Partizán)
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
A gasztroújságíró azt mondta a Partizánnak, ha nem perelne, azzal elismerné, hogy bűncselekményt követett el.
A közösségi oldalán vallotta be a dolgot a Hírkereső portál tulajdonosa.
Akik eddig bátorságról, kiállásról, keresztény kitartásról beszéltek, szólaljanak föl nyugodtan most is.
Székesfehérvár polgármestere a Fidesz választási vereségéről, annak okairól, valamint saját jövőjéről is beszélt.
Az ellenzéki himnusszá vált Csurran, cseppen előadója szerint egy zenésznek nem kell politikai párt mögé beállnia.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
