Kövér László és a svédcsavar

„A svéd-magyar kapcsolatok minden bizonnyal 2017 vége felé indultak romlásnak, amikor is miniszterelnök-helyettesünk – hála az állami pénzhez hozzájutó gáláns vállalkozó gesztusának – Stockholmtól messze északon hódolt vadászszenvedélyének, és elejtett egy háziasított rénszarvast, amit az ott élő számik meglehetősen zokon vettek. Előkerült a jószág tulajdonosa is, aki szerint az áldozat elcsatangolt a csordától. Feljelentést is tett, mert szerinte ez olyan, mintha bemenne valaki a farmjára és lelőné az egyik tehenét. Szegény Semjén Zsolt, aki úton-útfélen magyarázza, hogy a vadászat tulajdonképp egyfajta vadvédelem, annyira összezavarodott, hogy először jávorszarvast említett, meg még azért is magyarázkodnia kellett, hogy helikopterrel szállíttatta el a tetemet.

Pedig milyen szépen indult a két ország kapcsolata, amikor 2001-ben fügét mutattunk az amerikai Lockheed-Martin F16-osainak és meglehetősen váratlanul, mondhatni svédcsavarral, svéd Gripeneket vett az első Orbán-kormány. Azóta sok minden történt, bár az amerikaiakkal cseppet sem javult a viszonyunk, a svédekkel is fagyos lett.

Bár Semjén renoméjának a sok szempontból kínos jutalomvadászat cseppet sem ártott, 2021-ben védnökségével Magyarország megrendezhette minden idők legráfizetésesebb világkiállítását, amelynek költsége állítólag 387 millió forintról startolt, de meg sem állt 17 milliárdig. Csak a 16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló, 10 tonnányi hullajtott agancsból készült, Totem névre hallgató alkotás került 250 millióba. De mindez páratlan élménye lehetett a látogatóknak, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhattak be a Hungexpo területére, s minden bizonnyal ugyanazt érezték, mint Semjén vadásztársa, Kovács Zoltán államtitkár, főszervező, aki a monumentális installációban megtestesítve látta a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak. Érthető tehát, hogy az alkotó, Szőke Gábor Miklós sem fordított hátat a nemes állatnak, 2022 végétől tehát a Krisztina körúton, a Pénzmúzeum előtt szökell a magasba az óriási aranyszarvas, amely szintén elég éles vitát váltott ki a műértők körében, viszont vagy 200 millióval többe került, mint az agancsos megoldás.”

***

Nyitókép: MTI/EPA/Anders Wiklund