„Visszatérünk a növekedési pályára” vs. „földbe döngölt GDP”: Dömötör és Mesterházy vitázott a Tranziton

A parázs vitával kezdődött a Tranzit péntek délutáni programja, ami után üdítőleg hatott az a szakmai eszmecsere, amit Dömötör Csaba és Mesterházy Attila folytatott. Kettejük diskurzusának homlokterébe kezdetben az a kérdés került, mi az, ami a világpolitika szintjén a legnagyobb veszélyt jelenti. 

Dömötör Csaba szerint az ukrajnai háború mellett és azzal párhuzamosan a világgazdaságban zajló blokkosodás, illetve az annak hatására létrejövő új világrend jelenti a legnagyobb kihívást. Egyre nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a régi kerékvágásba már nem térünk vissza, mondta Dömötör. 

Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták alapítója arról beszélt, a tömbösödés oka az is, hogy az USA és Kína közötti rivalizálás kereskedelmi háborúvá vált és az unipoláris világrendet ezáltal jelentős kihívás éri. Szerinte lassul a globalizáció, a túlzottan hosszú beszállítási láncok pedig sérülékennyé teszik a gazdaságot. 

Szofisztikáltabb megközelítéssel kell tennünk azért, hogy az EU ismét világpolitikai tényező lehessen, mondta a baloldali politikus. 

Dömötör Csaba arról beszélt, Amerika protekcionista törvényeket fogad el, amivel nincs semmi baj, de ezt a mintát nem követi az EU, így az európai gazdaságot nem segítik kellőképpen a brüsszeli döntéshozók és ez már aggodalomra ad okot. Ha a német gazdaság a rossz politikai döntések miatt stagnál, akkor azt nem csak Magyarország, de végül minden tagország megérzi, figyelmeztetett. Olyan kérdésfelvetésekre van szükség, amelyek a valós problémákra valós válaszokat keresnek, mondta. Nagy esélynek látja a jövő évi európai parlamenti választásokat, amely során megerősödhetnek azok a politikai erők, amelyek protekcionista gazdaságpolitikát folytatnak. 

Szuverenitásharc Brüsszelben

Az államtitkár hangsúlyozta azonban, az nincs rendben, ha az Európai Unió megegyezés nélkül próbálja szűkíteni a tagállamok szuverenitását, akár a migrációs krízis, akár például a hatósági árszabályozás, vagy a külügyi döntéshozatal tekintetében. 

Mesterházy Attila szerint a magyar kormány külpolitikai mozgástere szűkült az elmúlt években, s már nem a hagyományos diplomáciai csatornákon keresztül alakítja a folyamatokat, hanem az ultima ratioval, a vétóval fenyegetőzik. 

„A magyar kormány a nemzeti érdekeket követi” – válaszolta Dömötör Csaba, aki emlékeztetett arra is, baloldali kormányok alatt természetesen nem született magyar vétó, mert azokban az időkben nem volt prioritás a nemzeti érdek következetes védelme. Ha például olyan döntést készítenek elő, ami ellehetetleníti Magyarország energiaellátását, azt semmiképpen nem lehet támogatni. Ahhoz pedig, hogy Magyarország adott esetben vétózzon, politikai stabilitásra, erőre van szükség, ezt pedig kevés ország mondhatja el magáról külső kitettségek, instabil koalíciók, vagy éppen rendkívül erős politikai nyomás miatt, amelyet nem bírnának el.

Az államtitkár a vita során amellett érvelt, hogy 

Mesterházy Attila szerint azonban a magyar jobboldal ugyanúgy beleszól más országok belpolitikájába, amikor például támogatja a szlovén jobboldalt. 

Uniós forrásokra várva

A vita egy idő után arra terelődött, helyes-e, ha a mindenkori ellenzék Brüsszelben panaszolja be az aktuális kormányt. Mesterházy szerint a Gyurcsány-kormány alatt Orbán Viktor és a Fidesz kampányolt amellett, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat, ami ugyanúgy nem volt helyes, mint a mostani ellenzéki pártok aktuális kampánya. Dömötör emlékeztetett: az azért más helyzet volt, amikor békés tüntetőkre lőttek Budapest utcáin és maga a miniszterelnök mondta el, hogy a kabinet kozmetikázta a gazdasági számokat, meghamisítva az eredményeket, amelyeket Brüsszelnek is bemutattak. 

„Most meg kell-e kapnunk a forrásokat, igen, vagy nem?” – kérdezte vitapartnerét Dömötör, Mesterházy azonban kibújt a válasz alól. „Az egész nem más, mint egy megtörési, egy nyomásgyakorlási kísérlet”, hangsúlyozta az államtitkár a jelenleg Brüsszellel folytatott vitával kapcsolatban. 

Mesterházy szerint örülni kell annak, hogy Magyarország az asztalnak annál az oldalánál ül az unióban, ahol bele lehet szólni a döntésekbe és nem ott, ahol csak el kell fogadni, vagy akár el kell szenvedni a döntéseket. 

A vita végén, arra vonatkozóan, ki milyen jövőképet lát a magyar gazdaság 2023-2024-es időszakára, Dömötör Csaba azt mondta: tartósan nehéz időszakra kell berendezkedni, a magyar kormány célja azonban az, hogy az ország visszatérjen a gyarapodás útjára, magabíró ország legyen, megvédve a családokat, növekedő életszínvonalat biztosítson. „Csökkenő infláció, növekedő bérek” – foglalta össze az államtitkár.

A baloldali párt elnöke szerint a kormány a földbe döngölte a GDP-t, el kell engedni az Ikaros-szindrómát, amivel a kabinetet jellemzi. Olyan beruházásokat kell Magyarországra vonzani, amelyek magas hozzáadott értéket kívánnak, így el lehet érni a versenyképesebb magyar gazdaság eszményét, hangoztatta Mesterházy Attila.