Akkor is, ha nincs rá ok. De ok azért több is van, mint kéne. Interjú.
„Magyarországon még mindig kevesen beszélnek arról, hogy hogyan lehetne jól lenni.
Mert a magyar kultúrában ez nincs. Itt mindennek a hiánya van. Ezért is illik szarul lenni. Akkor is, ha nincs rá ok. De ok azért több is van, mint kéne. Ha csak a huszadik századot nézzük, hogy milyen iszonyatos traumákon ment keresztül az ország Trianontól Kádárig, középen a holokauszttal… Tragikus, drámai terheket cipel minden család. A „jól lenni”-re nem maradt tapasztalat, megélés, tér, idő, hogy kinőjünk ebből. Az a szerencse, ha ennek a létezését megtaláljuk a zenében, a költészetben. Ezért szomorú az, hogy ez a fajta nemzeti kultúra beszorult az undergroundba.
Én azt látom, hogy a mainstream elkezdett afelé elmozdulni, hogy régen tényleg minden jobb volt, például annál nem volt jobb, mint a Balatonon nyaralni a nyolcvanas években.
A science fiction drága műfaj.
A Műanyag égbolt elkészült.
Az még mindig underground. Olyan kódok vannak benne, amiktől a mainstream közönség megijed, nem akarja látni, mert elgondolkodtató, és nem válaszokat ad, hanem kérdéseket hagy. Azt nem szereti a tömeg. „Jó napot kívánok, itt egy kérdés, egyszerű választ tessék nekem adni!” Ezt hívják demagógiának, amikor bonyolult kérdésekre egyszerű válaszokat adnak. Pontatlanokat. Hazugokat. Közben nagyon kevés az a közös siker a történelmünkben, amit mindenki egyformán sikerként könyvelt el.
Csak a sportesemények.
Aranycsapat, vízilabdacsapat – mind macsó, férfias, csapatos küzdelem, mint a honvédelem. Innen már csak egy lépés, hogy miért az Egri csillagok és A Pál utcai fiúk lettek A Nagy Könyvek az egykori tévéműsorban. Témájukban a haza és a honvédelem körül forognak.
Ráadásul A Pál utcai fiúk vége az, hogy a gyenge meghal.
Ki akar ma közkatona lenni? Inkább legyél oligarcha, ne Nemecsek Ernő! Miközben arra tanítottak minket, hogy legyünk Nemecsek Ernők, csak „ne fázzál meg, kisfiam, vegyél fel egy sálat!”. A közös sikerélmény sajnálatos hiánya adja meg a mai politikának az érzelmi magját is. Amiről beszélünk, annak persze van egy másik aspektusa: a popkultúrát és a filmkultúrát nem Magyarországon találták fel. Még az irodalmat se. Az, hogy Magyarország többnyire követő típusú magatartást folytat sok műfajban, az természetes. Ady Endre is a szimbolistákat olvasta. Az izmusok festői is Párizsba jártak tanulni. És ez ma is így van többnyire.
A Holiday Rap meg a Magyarország is külföldi minta alapján készült.
Pontosan! De ezt nem szégyellem, hanem természetesnek tartom. Ettől nem lesz kisebbrendűségi érzésem, és a libidóm se fog összemenni tőle. Ott kezdődik a játék, hogy te mit tudsz ehhez hozzátenni, hogyan fordítod át itteni értékké. A világunk abszurd. Mindenki ordít. Az utcán és a social mediában, mindenhol. Egy ilyen zavaros térben nem érvényesek a megbízható mértékegységek. Ezért tulajdonképpen mindenki azt csinál, amit akar. Elvben.”
Nyitókép: Facebook
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A rendőri intézkedések eredményeként önként előadott saját fogyasztásra vásárolt kokain került elő és három előállítás történt.
A Telex beszámolója szerint a Fidesz közössége barátságos, tisztességes és korrekt csapat. Igaz, eredetileg nem ezt szerették volna kideríteni, de az álruhás újságíró végül mást nem tudott írni.
Oroszországot is, bizony, kedves Telex.hu, akik most Kiss Rajmund barátomat és kollégámat csasztatjátok.
Nehezen tudták megmagyarázni a Kötcsén történteket.
Az ellenzéki párt belső feszültségei újabb látványos töréspontot értek el.
Még az általa nevetségessé akart tenni vasút területén is, ahol pontosságban még a németekre is rávertünk. Horváth K. József írása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Helyszíni beszámoló a felvidéki magyar közösség megmozdulásáról.
