Infláció, defláció, válság és fellendülés

Írta: Jásdi István üzletember, csopaki borász

A háborús pszichózis által gerjesztett inflációhoz viszonylag gyorsan alkalmazkodik a gazdaság. Az energiahordozók és alapanyagok emelkedő árai előbb beépülnek a fogyasztói árakba, mint ahogyan ezek ténylegesen belekerülnének a termelési folyamatba. A fogyasztók kénytelen-kelletlen tudomásul veszik a drágulást. Ők az igazi vesztesek, hiszen a béreik emelkedése mindig csak késleltetve követi az árak növekedését. Hónapok sem kellenek, hogy teljesen átrendeződjenek az árviszonyok és az árfolyamok. A nemzeti valuták romló árfolyama végső soron ösztönzi az exportot és a gazdaság nem lassul le. 

Más a helyzet a deflációval. A túltermelés vagy állami intézkedések által kikényszerített árcsökkentési hullám a piac legkisebb és ezért leggyengébb pozícióban lévő szereplőit sújtja. Termékeikbe, amelyek ára csökken, már korábban beépültek a magasabb alapanyag- és bérköltségek, és a csökkenő árakat nem tudják senkire tovább hárítani. A kereslet csökkenése és a defláció közöttük csődhullámot indíthat el. A fogyasztók számára kezdetben kedvező folyamat munkahelyek megszűnéséhez és a gazdaság lassulásához vezet. Növekedés csak ezt követően jöhet.

A nemzeti össztermék csökkenésének időszakában a költségvetés elvben az EU-s és nemzeti támogatásokkal megvalósult sok ezer milliárdos fejlesztések újonnan piacra lépő termékeinek, szolgáltatásainak forgalmiadó-többletére és a támogatásból felépített vállalkozások társasági adójára építhet. Persze csak akkor, ha ezek a fejlesztések tényleges kereslet kielégítésére épültek. Abban az esetben, ha a májusfa felállításával befejeződött a nemzeti össztermék növekedésére kifejtett hatásuk, és a csőd elkerüléséhez újabb és újabb támogatásokra lesz szükségük a kedvezményezetteknek, 

Támogatott piaci jelenlétük szétveri a szervesen, saját forrásokból építkezők pozícióit. Kellemetlen meglepetés érheti azokat a konjunktúrában meggazdagodott vállalkozókat is, akik megtakarításaikat a legbiztosabbnak látszó ingatlanpiacba, lakóparki lakásokba fektették. Ezek ahelyett, hogy bevételt termelnének, folyamatos költségeket generálnak és értékük is csökken. Falnak ütköznek azok a vállalkozások is, amelyek a pályázati feltételek előírásai miatt nem létező piaci keresletre termeltek és súlyos készletekkel terhelik raktáraikat. 

Az állami segítséggel felépített bankok átmenetileg kisegíthetik az azonos tulajdonosi körbe tartozó döcögő vállalkozásokat, de ez a megoldás a bankok és a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti; és csak olyan katasztrofális következményekkel és terhekkel járó állami beavatkozásokkal kerülhető el, mint a kilencvenes évek több bankkonszolidációs csomagja. 

Ha nemzeti tőkésosztályra szükség van, 

Azok a vállalkozók, akik önálló ideákkal nem rendelkeznek, és megalapozott üzleti tervek helyett csak pályázati nyomtatványok kitöltésére alkalmasak, hozzá nem értésük árát az adófizetők millióival fizettetik meg. Mindannyiunk érdeke, hogy most azt bizonyítsák, lehet rájuk jövőt építeni.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay