Bekéretné a magyar külügyminisztériumba az orosz nagykövetet egy történész

„Politikai szinten is reagálni kellene arra az orosz középiskolai történelemkönyvre, amely az 1956-os magyar forradalmárokat lázadó radikálisoknak, a fasiszta Magyarország volt katonáinak állítja be” – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.

A szakértő később kifejti, hogy politikai szintű reakció alatt az orosz nagykövet magyar külügyminisztériumba történő bekéretését érti: 

Majd azt is hozzáteszi, hogy: „Ezt a hazugságot még akkor sem lehet szó nélkül hagyni, hogy ha a magyar kormány továbbra is kitart a a kétértelmű nemzetközi politika mellett” 

Sz. Bíró meglátása szerint a tankönyv „hemzseg a millió-millió hazugságtól”. Kiemelte például, hogy a tankönyv szerint 1990-ben a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) annektálta a Kelet-Németországot, majd az NSZK lenyelte a Német Demokratikus Köztársaságot. „A valóság ezzel szemben az, hogy a győztes nagyhatalmak és az akkor még létező két Németország képviselői hónapokon keresztül tárgyaltak az egyesülés feltételeiről, és '90. szeptember 12-én közös akaratuknak megfelelően írták alá az egyesítésről szóló szerződést” – helyesbített a történész.

A történész szerint az '56-tal kapcsolatos történelemhamisításnak előzménye is van, – mert mint mondja – 2006-ban az orosz belügyminisztérium könyvkiadójának gondozásában megjelent egy vaskos kötet, amelyik az '56-tal kapcsolatos orosz titkosszolgálati dokumentumok egy nagy gyűjteménye volt. 

Akkoriban azonban ezt a 2003-as grúziai és a 2004-es ukrajnai politikai hatalomváltással való összefüggés miatt magyarázták színes forradalomnak az oroszok. Bár akkor ezt a ferdítést nem kellett komolyan venni, mivel egy eldugott kis kiadó kiadványáról volt szó” – magyarázta Sz. Bíró Zoltán.

Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Gavriil Grigorov