Az év első félévében összesen 41 892 gyermek született, ami 0,3%-kal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest.
A Központi Statisztikai Hivatal 2023. júniusi népmozgalmi gyorsjelentése szerint továbbra is jóval kevesebb gyermek született Magyarországon, mint ahányan meghaltak. A természetes fogyás így majdnem 2000 fő volt – derül ki a KSH elemzéséből. Házasság is kevesebb született, majdnem harmadával csökkent a házasságkötések száma idén, ami 7,2%-os csökkenés az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Ennek eredményeként a természetes fogyás 1984 fő volt - derül ki a KSH jelentéséből.
Az év első félévében (január-június) összesen 41 892 gyermek született, ami 0,3%-kal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a termékenységi arányszám 1,49 volt, ami enyhén meghaladja az előző év azonos időszakában mért 1,46-os értéket. A halálozások száma 64 642 fő volt, 7,1%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, amiben január-februárban a legnagyobb csökkenés következett be. A természetes fogyás 22 750 fő volt, ami 17%-kal kisebb, mint az előző év hasonló időszakában.
A KSH adataiból kiolvasható, hogy az előző 12 hónapban (tavaly júliustól idén júniusig) összesen 88 354 gyermek született, 2,8%-kal kevesebb, mint az azt megelőző időszakban. Ebben az időszakban 131 513-an haltak meg, ami 8,8%-os csökkenést jelent az előző évhez képest.
A házasságkötések száma is csökkent ebben az időszakban,
21%-kal kevesebb pár kötött frigyet a megelőző évhez viszonyítva.
Az adatok alapján látható, hogy a születések száma mérséklődött az előző évhez képest, míg a halálozások száma és a természetes fogyás csökkent. A házasságkötések számának csökkenése is hozzájárult a természetes fogyás enyhüléséhez. A hivatal kitér arra is, hogy a régiók között eltérő tendenciák figyelhetők meg, és a legnagyobb mértékű növekedés az élveszületéseknél Pest megyében, míg a legnagyobb csökkenés Budapesten tapasztalható.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Erdélyben az Országgyűlés elnöke.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A görbe tükör veszélyes, torzít, és mostanában láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel.
A román miniszterelnök szerint nem elég pénzzel támogatni az emigrációban élő románok hazatérését.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
