Navracsics Tibor: Magyarország hatékonyan és jól hasznosítja az európai uniós forrásokat

az egyik kap, a másik nem. nakiakiigen-nem

Navracsics Tibor: Magyarország hatékonyan és jól hasznosítja az európai uniós forrásokat A területfejlesztési miniszter szerint Magyarországon az önkormányzatok között pártpolitikai alapon nincs megkülönböztetés. ----------------------------------- 1,Ország? Nem rakom a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyom, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 2,A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól lett így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár lenne, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. A határ hang az kétrakású lett, ahogy a hat ige lett az árt, a duad, az örökni. 3,Haszon? A hang Sklavenaufstandi hang, libcsi utilitarista, az örmény hason. 4.Forrás? Nem, hanem rejtvély. Kész? Készül? Etimológiája bizonyvész, nehéz rakni a germagyartól. Most van a kí-ké stuma, indogermán ghé-től, ahogy kény-kíván, kéván, kedv, kegy..és ott vahn a ki, vagy hé, nem duad rakni ezektől.Egy etimológia a perzsa keas is. De sokkal inkább rakni van a rejt hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. Vagyis: re-ja-to. Innen a rakásnak innen volna így a rejt hang: mondjuk rejtünk, rakuina rakjuk a baltát, a szakut, az öreszura. Rejteni így egyantsóra rakni is, ahogy bereiten. Ez így racionálisabb, ősmagyarabb, illiberálisabb. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel lesz dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakom. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni lehet annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg lesz, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 5.Terül? Terjed? Ennek a hangnak az etimológiája bizonytalan, vagy az indogermán ster stumától,vagy egy germán terra igétől, ha a germán forma nem a ster-től ered, kissé nem germánosan, hisz a t az d lenne.A germán terra ige kicsi, nem fontos. A du és dun stuma duasabb:duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni... Ahogy:Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt antsóhogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is. De lehet ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől. Máshol nem tart valahová, nem rekkend, a rekk-től. Így dunyni: dehnen, ahogy ruhákat dunyni, ja kausatív-presenzvel, így a Gebiet a tanya helyett dunya, de sok más hang is lehetne.De lehet jt-ine is rakni, ahogy dunyto, múltidőinnen dunyta, az o és i a kausatív, az a a múltidő, ahogy a dungelyen: e---o---o---a. 6.A feszít hang egy kis peis stumától ered, és épp ez az indogermán hang a fingárnak innen is ott van, de a magyanak innen az idedúrongásja értelmetlenségi. A peis gyöknek sok flektált formája van: fejt, fesz, fosz, fos... De ez egy kicsi gyök. A du gyök sokkal duasabb, és racionálisabb is, és sokkal rakhatóbb: dunyér, nem tenyér, dunya, nem tunya, dunyu, nem tanya, dungely, nem tengely, dung, nem teng... A hang a dun sz-vel: dunszni. A feszít ősmagarul dunszni, ez ed-vel, kausatív-presenzvel dunszad. Fejlődés? Nem nagyon lehet rakni? most fejlövés? Fejt-től ered? Ana a lófasz az? Na de lehet rakni a du gyökből: dun ja-val duny, nem teny, dehnen, csak a dehn-innen nincs ja kausatív, sz-vel dunsz, g-vel dung, nem teng, és k-val dunkni. 7.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 8.Krümmung? Stak a libcsinek van és a biciklinek, kurma a ku stumától. Ez a kurma, Krümmung libcsi ideológia, kurengály, degeneráció. A magyarnak a fájandja van, a re és ra stumátóla regerda. 9.Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódott e(itt, id, így, én, egy) és rakódott az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódott az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyelből rakni duadó, hogy így az al jenseits is, és így van duadni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. 10. Különböz? Bullshit hang z-vel, inkább szel-től szelent.

Milyen forrásokat?

Van humorod Tibi.