A Válasz Online saját bevallása szerint más kormánykritikus médiumokkal ellentétben nem él külföldi finanszírozási lehetőségekkel, ennek ellenére több cikket is közölt korábban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával – írta meg a Transzparens Újságírásért.
Amerikai pénzek a Válasznál
A portál állítása szerint a Válasz Online nevű lap több olyan cikket is közölt
még 2020-ban, amelyek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával jelentek meg.
Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtek a Válasz Online szerkesztőségének, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak, nem veszélyezteti-e a lap politikai szereplőktől való függetlenségét, hogy befogadtak közéleti tartalmú cikket egy másik állami kormányzatától.
Cikkben magyarázza a Válasz Online, miért kaptak amerikai pénzeket
A Transzparens Újsgáírásért Alapítvány kérdéseire válaszolva jelentetett meg egy cikket a Válasz Online. A szerkesztőség nevében kiadott írásukban elismerik, hogy valóban fizetett nekik az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége PR-cikkekért, annyit tesznek csak hozzá, hogy az még Joe Biden elnöki beiktatása előtt történt.
A következőket írják:
„1. A Válasz Online 95 százalékban olvasói finanszírozásból működik, a maradék 5 százalék pedig klasszikus piaci alapon megjelentetett hirdetés. Mivel sajtótermék vagyunk, médiaajánlatunk is van – ebből bárki kiolvashatja, hogy aktuálisan mennyibe kerül nálunk egy-egy banner elhelyezése vagy PR-cikk megjelentetése. Mi minden egyes PR-anyagnál feltüntetjük – a sajtószakmai szabályok szerint –, hogy mi a kívülről támogatott tartalom. Nemrég a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projektről közöltünk ilyen írást, de futottak PR-megjelenések nálunk egyházi és ökumenikus kezdeményezésekről is. Politikai hirdetést viszont egyáltalán nem fogadunk be, sem kampányidőszakban, sem máskor. A Válasz Online-on – nem túl zavaró mennyiségben – bannerhirdetések is meg szoktak jelenni; előfordul például, hogy egy-egy vállalat betervezi lapunkat az ilyen-olyan, számos más helyen is futó reklámkampányába. Még akár egy kormányközelbe került telekommunikációs céggel is megesik ilyesmi.
2. Csak a rend kedvéért szögezzük le: nem mi vagyunk Bayer Zsolt, aki anno bevallotta, »1995-ben a Lockheed-Martin húszezer dollárt adott nekem az Amerika-sorozatom elkészítésére, ezért az F16-os repülőgépeket gyártó bázison kellett forgatnom és dicsérnem a terméket«. Ráadásul amikor a kérdéses három darab amerikai PR-cikknek helyet rendeltek a Válasz Online-tól, Donald Trumpnak hívták az Egyesült Államok elnökét – sok-sok hétre voltunk még Joe Biden beiktatásától. Tehát, ha igaz a kormányoldal állítása a guruló dollárokról, akkor azt a pénzt bizony a magyar hatalommal bajtársi szövetségben működő Trump gurította el. (Itt most nyugodtan kacagjon fel mindenki.)
3. Az idei év elején pontosan megjósoltuk, mi fog történni: a kormányzat a hazaáruló „dollárbaloldal” mellé felsorakoztatja a külföldről finanszírozott »dollármédiát«. A hatalom „nemzetiszín jelmezbe öltözve vívhatja tovább látszat-szabadságharcát az általa egyébként totálisan uralt ország virtuális harcmezőin”. Mint jeleztük, lesz is mire mutogatnia: ugyanis „az amerikaiak” pályázatot írtak ki a magyar független média számára. Noha bőven akadnának érvek ilyen források bevonása mellett, mi a Válasz Online-nál mégis inkább úgy döntöttünk: ahogy eddig sem, ezután sem élünk ilyen pályázati lehetőségekkel. Még egyszer: nem pályázunk sem amerikai, sem EU-s pénzekre, mert addig akarunk működni, ameddig léteznek magyar polgárok, akik számára fontos a Válasz Online-közösség.”
Nyitókép: Facebook