Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a Nyugat is kezd belefáradni a támogatásba, az USA-ban költségvetési problémák adódtak, jövőre meg választás lesz.
Csapásokat adnak és kapnak a felek – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője az Ukrajnában dúló háborúról az InfoRádió Aréna című műsorában. Demkó Attila azt mondta, az egyik orosz műveletben nagyon komoly lőszerkészlet semmisülhetett meg, ez lehetett 120 milliméteres szegényítetturán-lövedék, illetve Patriot rakéta, ez utóbbinál persze nem tudható, hogy pontosan milyen sérülés érte a fegyverrendszert. Az ukránok viszont Bahmutnál a szárnyaknál értek el eredményeket, visszafoglaltak egy kulcsfontosságú, 190 méter magas dombot, ennek révén az utánpótlásuk biztosított, másfelől magas rangú orosz parancsnokok, ezredesek haltak meg az ütközet során. Szintén ukrán siker a két Szuhoj repülőgép, illetve két helikopter – egyikük MI8 – lelövése.
A szakértő úgy véli, ezek a fejlemények előkészítései a nyárra várható nagy harcoknak. De azok a korábbi jóslatok nem váltak be, hogy Zelenszkij hazatérése után azonnal megkezdődik az ukránok tavaszi hadjárata, ehelyett sok kis offenzíva van. Azt sem lehet tudni, hogy a jövőben egy nagy támadás lesz-e, s ha igen, mikor és hol, vagy több. Miközben az oroszok mostanában újra intenzívebben támadják Kijevet, fel készülniük a Storm shadow nagy hatótávolságú rakéták elleni védelemre – ezt az ukránok a britektől kapták és ezzel támadhatták Luhanszkot –, ez ugyanis új fegyvernek számít.
Ahogy haladunk előre a tavaszban, egyre kevesebb ideje lesz a támadó félnek – állítja az MCC műhelyvezetője –, így volt ez a második világháborúban, a németek 1941 júniusában kezdték meg a hadműveletet a Szovjetunió ellen, ami már nagyon késő volt, az ősi esőzésekig nem érték el Moszkvát. Ilyen értelemben az idő most az oroszoknak dolgozik, de abból a szempontból is, hogy az ukránokon van nyomás, hiszen megígérték a népüknek, hogy meglesz a győzelem, de ezt várja el a nyugati közvélemény is. A késlekedés nyomán pedig
s a Prigozsin kontra hadvezetés konfliktusait is el tudják simítani – vélekedett Demkó.
Arra a kérdésre, hogy mi számítana a két fél szempontjából győzelemnek, a szakértő azt válaszolta, az oroszok egyre alacsonyabbra rakják a lécet. Számukra az lenne siker, ha meg tudnák tartani a jelenlegi vonalaikat, ezzel mondhatnák, hogy nem sikerült az ellenség offenzivája. Ukrán összeomlás nélkül a műhelyvezető nem tudja elképzelni, hogy Herszont vissza-, Zaporizzsját pedig bevegyék. Az előző város ugyanis egy hatalmas folyó túlpartján van, s nem úgy fest a dolog, hogy a folyami átkelésben túl jól szerepelnek, utóbbi település pedig 700 ezres, tízszer nagyobb, mint Bahmut, s gyakorlatilag minden épület tízemeletes és vasbetonból van. Tehát azt a teljes területet sem tudják megkaparintani az oroszok, amelyek a népszavazás alapján elvileg hozzájuk tartozna, mindez legfeljebb csak akkor történhetne ez meg, ha teljes mozgósítást hajtanának végre, totális háborút indítanának. Erre viszont nincs jelenleg hajlandóság az orosz vezetésben, már csak azért sincs, mert a gazdaságuk nagyon megszenvedné.
Az ukrán politika is hibázott akkor, amikor az elvárásait megfogalmazta, és ebben szerepelt a Krím visszafoglalása, az ugyanis túl nagy falat lenne. Az oroszok könnyebben meg tudják védeni a területet, hiszen csak három útvonal vezet oda, nem lehet megkerülni a védelmi vonalakat, a hét kilométer széles földsávot viszonylag egyszerű megőrizni, s még a híd esetleges felrobbantása után is tudnának utánpótlást szállítani a tengeren keresztül. Persze, ha netán Moszkvában történne valamilyen politikai összeomlás, akkor lenne valamekkora esélye Krím elfoglalásának.
Demkó úgy véli, annak is kicsi az esélye, hogy a teljes Donbaszt vissza tudják foglalni az ukránok, sőt Herszon és Zaporizzsja megye maradék részét sem lenne egyszerű visszaszerezniük, hiszen az oroszok komoly védelmi vonalakat építettek ki. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint az lenne logikus, ha a tűzszünet a
Az ukránok nyugati támogatás eddig nagyon komoly volt – különösen a britek álltak ki teljes mellszélességgel mellettük –, de Kijev aggódik, hogy ez a jövőben is így lesz-e, hiszen Európában kezdenek kimerülni a készletek, s a kifáradás jelei is érzékelhetőek. Ami igazán számít, az az USA, de Washingtonban most komoly költségvetési problémák vetődtek fel, nem biztos, hogy a korábbi mértékben nyúlnak bele a pénztárcájukba. Ráadásul az idei évnek már lement majdnem a fele, 2024 pedig az elnökválasztásról fog szólni, a republikánus jelöltek pedig nem olyan elkötelezettek, mint a demokraták. S ha nem lesz sikeres az ukrán támadás, akkor még kevésbé lesznek lelkesek.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
