s a Prigozsin kontra hadvezetés konfliktusait is el tudják simítani – vélekedett Demkó.
Arra a kérdésre, hogy mi számítana a két fél szempontjából győzelemnek, a szakértő azt válaszolta, az oroszok egyre alacsonyabbra rakják a lécet. Számukra az lenne siker, ha meg tudnák tartani a jelenlegi vonalaikat, ezzel mondhatnák, hogy nem sikerült az ellenség offenzivája. Ukrán összeomlás nélkül a műhelyvezető nem tudja elképzelni, hogy Herszont vissza-, Zaporizzsját pedig bevegyék. Az előző város ugyanis egy hatalmas folyó túlpartján van, s nem úgy fest a dolog, hogy a folyami átkelésben túl jól szerepelnek, utóbbi település pedig 700 ezres, tízszer nagyobb, mint Bahmut, s gyakorlatilag minden épület tízemeletes és vasbetonból van. Tehát azt a teljes területet sem tudják megkaparintani az oroszok, amelyek a népszavazás alapján elvileg hozzájuk tartozna, mindez legfeljebb csak akkor történhetne ez meg, ha teljes mozgósítást hajtanának végre, totális háborút indítanának. Erre viszont nincs jelenleg hajlandóság az orosz vezetésben, már csak azért sincs, mert a gazdaságuk nagyon megszenvedné.
A Nyugat is kezd belefáradni
Az ukrán politika is hibázott akkor, amikor az elvárásait megfogalmazta, és ebben szerepelt a Krím visszafoglalása, az ugyanis túl nagy falat lenne. Az oroszok könnyebben meg tudják védeni a területet, hiszen csak három útvonal vezet oda, nem lehet megkerülni a védelmi vonalakat, a hét kilométer széles földsávot viszonylag egyszerű megőrizni, s még a híd esetleges felrobbantása után is tudnának utánpótlást szállítani a tengeren keresztül. Persze, ha netán Moszkvában történne valamilyen politikai összeomlás, akkor lenne valamekkora esélye Krím elfoglalásának.
Demkó úgy véli, annak is kicsi az esélye, hogy a teljes Donbaszt vissza tudják foglalni az ukránok, sőt Herszon és Zaporizzsja megye maradék részét sem lenne egyszerű visszaszerezniük, hiszen az oroszok komoly védelmi vonalakat építettek ki. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint az lenne logikus, ha a tűzszünet a