Az Európai Uniónak a saját lábára kellene állnia, ahogy ezt Macron mondta – Schiffer András a Mandinernek

Húsz éve tartották Magyarországon a népszavazást, amelyen arról kérdezték a szavazókorú állampolgárokat, támogatják-e, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Unióhoz. A választói akaratnak megfelelően 2004. május elsején csatlakoztunk a nemzetközösséghez, amely a szakértők szerint azóta sokat változott. 

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mandinernek elmondta, hogy a felmérések szerint ma Magyarországon az EU-tagság támogatottsága kiemelkedően magas, 80-90% körüli –  azonban az Uniónak mint hatalmi struktúrának a megítélése csökkenő tendenciát mutat.

„E tagság azonban nem cél, hanem eszköz: az EU nem azért jó, „mert az az EU” – ahogy azt a hazai baloldal gondolja – , hanem mert a tagság Magyarország érdeke geopolitikai és gazdasági okokból is. Ez utóbbi nem feltétlenül csak az uniós forrásokat takarja, hanem azt, hogy egy Magyarországhoz hasonló méretű országnak jelentősen más lenne a pénzpiaci, államfinanszírozási helyzete, ha nem lenne az integráció részese” – válaszolta Szánthó Miklós. 

– közölte lapunkkal az Alapjogokért Központ vezetője, aki szerint a csatlakozás óta eltelt 20 év tendenciái aggodalmakra adnak okot:

„nem a tagállamok közötti együttműködésen, hanem egyre inkább a centralizáción, a helyi döntéshozatal brüsszeli szintre történő kiszervezésén van a hangsúly, és emiatt csökken EU-szerte magának az intézményrendszernek a népszerűsége”.

Véleménye szerint egy gazdasági unióból egyre inkább a politikai föderáció kontúrjai rajzolódnak ki, melyhez sem az egységes démosz, sem a kellő ipari, katonai, geostratégiai súly nincs meg.

– zárta gondolatait. 

„A mai Európai Unióhoz nem lenne értelme csatlakozni”

Lánczi Tamás elemző a Mandiner megkeresésére közölte, az Európai Uniót jelenleg a kiüresedés és a másodhegedűs szerepbe kerülés jellemzi. Véleménye szerint az Európai Unió alárendelődött az Egyesült Államoknak, ráadásul a húsz évvel ezelőtti népszavazás óta a tagállamok közötti számos feszültség kiéleződött és jellemzően megoldatlan maradt.

– jellemezte a szakértő, aki szerint mindez az Egyesült Államok előnyére, az unió kárára történik.

Lánczi Tamás arra a kérdésre, ha a mai nap lenne a referendum, a belépésre mellett voksolna-e, úgy válaszolt, nem szabad összekeverni ezt a kérdést azzal, hogy kilépjünk-e az Európai Unióból. 

„Ha ma kéne csatlakozni, arra is választ kéne találni: pontosan mi is az az Európai Unió, milyen értékrend alapján áll, mivé kíván fejlődni a következő időszakban. Ennek körvonalait látjuk, de nincs kimondva, a Lisszaboni Szerződés aláírása óta nincs erről párbeszéd" – fogalmazott az elemző, aki szerint egy lopakodó államépítés zajlik. 

Az az álláspontja, hogy a mai Európai Unióhoz nem lenne értelme csatlakozni, és megismételte: 

– szögezte le.

Szükségtelen volt a népszavazás

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint húsz évvel ezelőtt szükségtelen volt a népszavazás, ezért ő személy szerint akkor nem is vett részt rajta. Úgy érzi, hogy sem ő, sem az ország nem volt akkor döntési helyzetben. A volt politikus kritizálta a referendumot megelőző kampányt, mondván az se nem volt korrekt,  mintegy előképe volt a jelenlegi kurzus népszavazási színjátékainak, nem volt érdemi, mérlegelő vita, 

Úgy fogalmazott, ma is ugyanúgy szükségtelennek tartaná a népszavazást. Kijelentette, a rendszerváltást követően dogmává merevedett az uniós csatlakozás, a rendszerváltó erők pedig megígérték, elérkezik a Kánaán, amennyiben megtörténik hazánk felvétele. Szavai szerint már a rendszerváltás előtt megkezdődött a vámhatárok lebontása a Grósz-kormány alatt és az a típusú jogharmonizáció, amely nem pusztán pozitív hozadékokkal járt. 

– fogalmazott a volt politikus. 

Schiffer András megjegyezte, 2003-ra olyan mértékben egyoldalúvá vált az ország gazdasági kiszolgáltatottsága Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak, hogy egyszerűen nem volt alternatívája az uniós csatlakozásnak. Kijelentette, az, ahogy Magyarország csatlakozott, nem volt előnyös a magyar jövő szempontjából, az agrártárgyalásokon messze nem tudott a magyar fél olyan pozíciót kiharcolni, mint a lengyelek. 

Véleménye szerint azonban szükség van erős európai integrációra a globális porondon, hiszen az európai országok egyedül nem játékosok a globális színtéren. 

– jelentette ki.

Véleménye szerint a rendszerváltó elitnek a „követő jellegű, szolgalelkű külpolitikája egy tollvonással a keleti orientáltságot nyugativá varázsolta". Úgy fogalmazott, a rendszerváltó elit politikája az volt: amit Nyugatról mondanak, az jó. Egyszerűen nem volt opció 1990 után, hogy a nagyhatalmi függőségek csereberéje helyett esetleg az ország megerősítését helyezzük előtérbe. Szerinte ez a hozzáállás már 2003 előtt kényszerpályára terelte hazánkat. 

„Céljainkat a jelenlegi EU-ban nem lehetne megvalósítani”

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Mandinernek küldött válaszában arról értekezett, hogy „Tagok legyünk, vagy szabadok?” jelszóval kampányolt civil szervezetek keretein belül az Európai Egyesült Államok felé haladó Unióhoz való csatlakoztatásunk ellen.

„Azóta csak romlott a helyzet, egyre inkább a belügyeinkbe való beavatkozásról szól, most már a gyermekvédelmi törvényt is támadják, míg a gazdasági prioritás háttérbe szorult, sőt Amerika érdekében elképesztő károkat szenvedünk el az ún. Oroszország elleni szankciók miatt” – válaszolta a Mandiner megkeresésére az országgyűlési képviselő. Novák Előd kijelentette, hogy szerinte hazánk nettó ráfizető, és 

A politikus kijelentette, a Mi Hazánk által kitűzött célokat a jelenlegi EU-ban nem lehetne megvalósítani, ezt a Virradat Programunkban is leszögezték. Idézte Thomas Piketty francia sztárközgazdász Mandinernek adott korábbi interjúját, amelyben a szakértő azt mondta, 

„Bár a Mi Hazánk Mozgalom szerint nem lehet egyik napról (sőt évről) a másikra kilépni, de el kell készíteni az EU-csatlakoztatásunk mérlegét, számba kell venni az egyéb lehetőségeket (kétoldalú gazdasági együttműködések kiépítése más országokkal, illetve a V4-ek megerősítése, kibővítése pl. Horvátországgal). Az Unión kívül is van élet, és az Unió megszűnése után is. Fel kell készülni rá!” – szögezte le Novák Előd.

Nyitókép: AFP