A Sargentini-jelentésben, a Soros-kampány miatt, a LIBE-bizottságban és minap a Wall Street Journal cikkében is ez volt a téma. Az érintettek mindig cáfolnak.
Magyarországon „visszatérő probléma az antiszemitizmus, amely gyűlöletbeszéd, valamint a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg”
– állapította meg a Sargentini-jelentés, melyet az Európai Parlament nagy többséggel fogadott el 2018-ban. Ennek nyomán indult el hazánkkal szemben az atombombaként emlegetett, végső soron a szavazati jog felfüggesztésével járó uniós büntetőeljárás. Igaz, azóta nem sokat hallani róla, helyét átvette a kondícionalitási, hétköznapi nevén jogállamisági eljárás, amit azonban – ha a kormány és az Európai Bizottság is tartja a szavát – idén tavasszal akár le is zárhatnak. Legalábbis egy időre.
Visszatérve a holland Judith Sargentini által fémjelzett dokumentumra: még a HVG publicistája, Kőbányai János is arra jutott, hogy a jelentés „magyar zsidókra vonatkozó része úgy hazugság, ahogy van”. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija pedig akkor a Mandinernek nyilatkozta: „Magyarországon az antiszemitizmus nem biztonságpolitikai kérdés. A magyar zsidó közösség fizikai biztonsága nincs veszélyben. Ez sajnos nem mondható el nyugat-európai országokról.”
Érdemes megjegyezni: Judith Sargentini pártja, a Baloldali Zöldek ellen holland zsidók és Izrael-párti keresztények is tüntettek annak idején.
Később az úgynevezett Soros-kampány kapcsán jelent meg Magyarországgal szemben az antiszemitavád, melyet itthon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, azaz a Mazsihisz, illetve annak elnöke, a Sargentini-jelentés kapcsán egyébként a kormány mellett kiálló Heisler András is erősíthetett. Csakhogy például Köves Slomó mellett maga Benjamin Netanjahu, a nemrég újraválasztott izraeli miniszterelnök is egyértelművé tette, nem ért egyet a vádakkal. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője, Emmanuel Nahshon arra emlékeztetett közleményében, hogy Soros kritikája semmilyen módon nem tekinthető illegitimnek, hiszen Izraelben is „folyamatosan aláássa tevékenységével, a demokratikusan megválasztott legitim kormányokat. Izrael rossz hírnevét keltő szervezeteket támogat és folyamatosan kétségbe vonja Izrael jogát az önvédelemhez.”
A magyar jobboldalt antiszemitázó hangok rendre előkerülnek, bár intenzitásuk nem mérhető a kilencvenes és kétezres évekhez. Azért sem, mert Magyarországon
sorra újulnak meg a zsinagógák és a különböző intézmények, a szélsőséges iszlámistákat is „behozó” európai migráció okozta feszültségekhez képest pedig itthon alapvetően biztonságban élheti meg minden zsidó az identitását.
Mindezek dacára az EP LIBE-bizottsága által a nyár folyamán készített jogállamisági jelentéstervezet is arra utalt, hogy – több más kifogás mellett – a kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogai Magyarországon továbbra sem biztosítottak, ahogy az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem sem. Mindezt több kutatás is cáfolja, vagy legalábbis erősen árnyalja, köztük az a lapunk által is ismertetett vizsgálat, melynek eredményeit épp Budapesten mutatták be a közelmúltban.
Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) a British Institute of Jewish Policy Research nevű londoni szervezettel együttműködésében összeállított tanulmánya egyebek mellett megállapította: a 12 ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában, a zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás. Az átfogó kutatás szerint egyébként Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók, míg Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi a zsidók életének támogatására.
„A zsidó közösség és a magyar kormány közötti szoros együttműködés azonnali és közvetlen javulást eredményezett a zsidóság biztonságában,
beleértve egyebek között az alkotmányos és törvényi változásokat és ahogyan a rendőrség kezeli az antiszemita incidenseket” – erről beszélt Köves Slomó a tanulmány kapcsán, hozzátéve, a zsidó közösség és a kormány közös munkája a záloga annak, hogy tovább csökkenjenek a magyar társadalomban a zsidókkal szembeni negatív érzelmek és vélemények. Ennek a közös erőfeszítésnek fontos pillére többek közt az oktatási tartalmak és közoktatásban használt tananyagok folyamatos felülvizsgálata.
Nyugati országokból sorra érkeznek beszámolók zsidókat érintő durva atrocitásokról, tavalyi hírek szerint például Ausztriában szaporodott meg a tragikus cselekmények száma, részben a szélsőséges bevándorlók miatt.
Az antiszemitavádat most a The Wall Street Journal (WSJ) vette elő, a tekintélyes amerikai lap internetes oldalán megjelent cikk szerint az Egyesült Államokban és globálisan is erősödik az antiszemitizmus. A szerző úgy véli, a közelmúlt eseményei alapján világosan látszik, hogy a zsidógyűlölet nem egyetlen csoportra korlátozódik, ahogy az antiszemitizmussal kapcsolatba hozható politikusok is különböző körökhöz kötődnek. A cikk szerint
egyaránt a „zsidó hatalom ellenzőjeként határozza meg magát Jeremy Corbyn brit baloldali politikus és Orbán Viktor jobboldali miniszterelnök”.
Ennek kapcsán kerestük meg Róna Tamás főrabbit, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet, a Zsima elnökét, aki igencsak kiakadt a tengeren túli lap megállapításain. „Két fontos aspektusát emelném ki ennek az irománynak; egyrészt az ilyen és ehhez hasonló újságcikkek még tovább gerjesztik az antiszemitizmust. Másfelől; jómagam mindig is a mindenkori magyar kormánnyal való együttműködésre törekedtem” – fogalmazott a Mandinernek Róna.
Hozzátette, az elmúlt években a magyar zsidóság újabb virágkorát éli, Magyarország kormánya kiemelten támogatja a magyar és a magyar ajkú, határon túli zsidó közösségeket, zsidó tankönyvek kiadását segíti, országszerte zsinagógákat újítottak fel, valamint a külhoni magyar zsidók hitéletét is folyamatosan támogatja. „Számomra ez a hozzáállás segítő és nem antiszemita” – vélekedett a Zsima vezetője.
nyitókép: Izrael-ellenes tüntetők, forrás: Rákay Philip Facebook-oldala
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
