Bagoly mondja verébnek – itt egy újabb hazug nyugati antiszemitavád hazánkkal szemben

– állapította meg a Sargentini-jelentés, melyet az Európai Parlament nagy többséggel fogadott el 2018-ban. Ennek nyomán indult el hazánkkal szemben az atombombaként emlegetett, végső soron a szavazati jog felfüggesztésével járó uniós büntetőeljárás. Igaz, azóta nem sokat hallani róla, helyét átvette a kondícionalitási, hétköznapi nevén jogállamisági eljárás, amit azonban – ha a kormány és az Európai Bizottság is tartja a szavát – idén tavasszal akár le is zárhatnak. Legalábbis egy időre.

Teljesen félrement a Sargentini-jelentés megállapítása

Visszatérve a holland Judith Sargentini által fémjelzett dokumentumra: még a HVG publicistája, Kőbányai János is arra jutott, hogy a jelentés „magyar zsidókra vonatkozó része úgy hazugság, ahogy van”. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija pedig akkor a Mandinernek nyilatkozta: „Magyarországon az antiszemitizmus nem biztonságpolitikai kérdés. A magyar zsidó közösség fizikai biztonsága nincs veszélyben. Ez sajnos nem mondható el nyugat-európai országokról.”

Később az úgynevezett Soros-kampány kapcsán jelent meg Magyarországgal szemben az antiszemitavád, melyet itthon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, azaz a Mazsihisz, illetve annak elnöke, a Sargentini-jelentés kapcsán egyébként a kormány mellett kiálló Heisler András is erősíthetett. Csakhogy például Köves Slomó mellett maga Benjamin Netanjahu, a nemrég újraválasztott izraeli miniszterelnök is egyértelművé tette, nem ért egyet a vádakkal. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője, Emmanuel Nahshon arra emlékeztetett közleményében, hogy Soros kritikája semmilyen módon nem tekinthető illegitimnek, hiszen Izraelben is „folyamatosan aláássa tevékenységével, a demokratikusan megválasztott legitim kormányokat. Izrael rossz hírnevét keltő szervezeteket támogat és folyamatosan kétségbe vonja Izrael jogát az önvédelemhez.”

A magyar jobboldalt antiszemitázó hangok rendre előkerülnek, bár intenzitásuk nem mérhető a kilencvenes és kétezres évekhez. Azért sem, mert Magyarországon

sorra újulnak meg a zsinagógák és a különböző intézmények, a szélsőséges iszlámistákat is „behozó” európai migráció okozta feszültségekhez képest pedig itthon alapvetően biztonságban élheti meg minden zsidó az identitását.

Mindezek dacára az EP LIBE-bizottsága által a nyár folyamán készített jogállamisági jelentéstervezet is arra utalt, hogy – több más kifogás mellett – a kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogai Magyarországon továbbra sem biztosítottak, ahogy az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem sem. Mindezt több kutatás is cáfolja, vagy legalábbis erősen árnyalja, köztük az a lapunk által is ismertetett vizsgálat, melynek eredményeit épp Budapesten mutatták be a közelmúltban.

Kutatások szerint nyugaton a helyzet egyre rosszabb a zsidó közösségek szempontjából

Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) a British Institute of Jewish Policy Research nevű londoni szervezettel együttműködésében összeállított tanulmánya egyebek mellett megállapította: a 12 ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában, a zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás. Az átfogó kutatás szerint egyébként Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók, míg Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi a zsidók életének támogatására.

beleértve egyebek között az alkotmányos és törvényi változásokat és ahogyan a rendőrség kezeli az antiszemita incidenseket” – erről beszélt Köves Slomó a tanulmány kapcsán, hozzátéve, a zsidó közösség és a kormány közös munkája a záloga annak, hogy tovább csökkenjenek a magyar társadalomban a zsidókkal szembeni negatív érzelmek és vélemények. Ennek a közös erőfeszítésnek fontos pillére többek közt az oktatási tartalmak és közoktatásban használt tananyagok folyamatos felülvizsgálata.

Kiakadt a főrabbi, nem tetszett neki a WSJ cikke

Az antiszemitavádat most a The Wall Street Journal (WSJ) vette elő, a tekintélyes amerikai lap internetes oldalán megjelent cikk szerint az Egyesült Államokban és globálisan is erősödik az antiszemitizmus. A szerző úgy véli, a közelmúlt eseményei alapján világosan látszik, hogy a zsidógyűlölet nem egyetlen csoportra korlátozódik, ahogy az antiszemitizmussal kapcsolatba hozható politikusok is különböző körökhöz kötődnek. A cikk szerint

Ennek kapcsán kerestük meg Róna Tamás főrabbit, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet, a Zsima elnökét, aki igencsak kiakadt a tengeren túli lap megállapításain. „Két fontos aspektusát emelném ki ennek az irománynak; egyrészt az ilyen és ehhez hasonló újságcikkek még tovább gerjesztik az antiszemitizmust. Másfelől; jómagam mindig is a mindenkori magyar kormánnyal való együttműködésre törekedtem” – fogalmazott a Mandinernek Róna.

Hozzátette, az elmúlt években a magyar zsidóság újabb virágkorát éli, Magyarország kormánya kiemelten támogatja a magyar és a magyar ajkú, határon túli zsidó közösségeket, zsidó tankönyvek kiadását segíti, országszerte zsinagógákat újítottak fel, valamint a külhoni magyar zsidók hitéletét is folyamatosan támogatja. „Számomra ez a hozzáállás segítő és nem antiszemita” – vélekedett a Zsima vezetője.

nyitókép: Izrael-ellenes tüntetők, forrás: Rákay Philip Facebook-oldala