Ezért is hívjuk ezt a rendszert önkényuralomnak

„»A biztosok mindenkivel tárgyaltak, aki elfogadta meghívásukat az egyeztetésre« - írta a Kormány közleménye, amely az Önkormányzatok rezsitámogatásának részleteiről szól. Lehet, hogy ez önmagában igaz, de a teljes igazság úgy szólna: tárgyaltunk mindenkivel akit meghívtunk, és eljött. Ferencvárost például nem hívták.

Láng Zsolt kormánybiztos egy októberben elküldött, a szokásos brüsszelezéssel indított levelében (»elhibázott szankciók«) részletes információkat kért az Önkormányzat energiafogyasztásáról és a fogyasztás csökkentésének terveiről: »már végrehajtott illetve tervezett intézkedéseik megismerése érdekében«. A levél semmilyen formában nem említi állami rezsitámogatás lehetőségét.

Kísértetiesen emlékeztet viszont a Koronavírus-járvány kezdetén bevezetett kormányzati megszorítások kapcsán küldött levélre, amelyben szintén adatokat kértek. Arra válaszoltunk, minden adatot megadtunk, leültünk egyeztetni, majd nem kaptunk egy fillért sem. Erre nem válaszoltunk, és most sem kaptuk semmit.

Ferencvárosban amúgy számos intézkedést tettünk az energiahatékonyság érdekében. Szigeteltettünk, korszerűsítettük az energetikai rendszereket az önkormányzati fenntartású épületekben. A kihasználatlan helyiségeket lezártuk.

A szigorú, minden fillérre odafigyelő gazdálkodásunk mellett ennek is köszönhető, hogy több helyhatósággal, például a nálunk sokkal jobb helyzetben lévő XII. kerületi önkormányzattal szemben, Ferencvárosban egyetlen közszolgálást nyújtó intézmény működését sem kellett korlátozni. A korábbi évek gyakorlata szerint működik valamennyi bölcsőde, óvoda, rendelőintézet, idősügyi-, kulturális és sport és szabadidő intézmény.

De a megemelkedett rezsiárakat természetesen ki kell gazdálkodnunk, és a pénzt erre máshonnan, elsősorban az idei évre tervezett fejlesztésekből kell elvennünk. Az állami rezsitámogatás ezen enyhíthetne. Egy ilyen támogatás minden normális demokráciában normatív alapon történne. A lakosság száma és/vagy költségek emelkedése alapján.

A támogatás önmagában nem múlhat tárgyalásokon. Ez nem magánszemélyek közötti önkéntes megállapodás, hanem valamennyiünk pénze, amit valamennyiünk jólétére kellene felhasználni. Mint oly sok minden, Magyarországon ennek a közpénznek a sorsa is ismeretlen szempontrendszer alapján dől el.

Önkényesen. Ezért is hívjuk ezt a rendszert önkényuralomnak.”

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd