Beszerzési eljárás nélkül bízta meg a főváros a liberális civil szervezetet

Egy beszerzési eljárás keretében kiválasztott külső partnerrel beszerzési eljárás mellőzésével kötött közel ötmilliós szerződést a Karácsony Gergely vezette főváros: a Közélet Iskolájának és Budapest baloldali vezetésének, úgy tűnik, sikerült fából vaskarikát csinálnia – írja az AdatRADAR.

A közösségi költségvetési „tanács függetlensége, az önkormányzati befolyás minimálisra csökkentése érdekében a tanács munkáját segítő csoportvezetőket nem a hivatal adta, hanem egy beszerzési eljárás keretében kiválasztott külső partner. Az idei évben a Közélet Iskolája Alapítvány…” – olvasható a főváros honlapján. Az adatRADAR által kikért szerződésben ugyanakkor ez áll: a jelen szerződést (…) a Felek „A közösségi költségvetési tanács ülésének levezetése” tárgyában beszerzési eljárás mellőzésével kötik meg.”

a közlemény és egy 4 millió 900 ezer forint értékű szerződés között – állítja a portál.

Budapest költségvetésének egy szeletéről, 1 milliárd forintról 2020 óta elvileg az itt élők dönthetnek. Bizonyos feltételek mellett bárki javasolhat fejlesztési célokat, az ötleteket aztán az önkormányzat előszűri, majd a fent említett tanács tovább szűkíti a kört. Arról, mit valósítanak meg végül Karácsony Gergelyék, közönségszavazás dönt.

A közösségi költségvetési tanácsnak összesen 60 – vagy a körüli tagja van. E tekintetben a Közélet Iskolája és a főváros között megkötött szerződés, annak műszaki leírása, továbbá a budapest.hu oldalon található tájékoztató, és a szervezet beszámolója nem teljesen következetes: hol konkrétan hatvan főről, hol maximum hatvanról van szó; hol azt írják, hogy a kerületeket 2-2 fő képviseli, hol azt, hogy lehetőleg annyi; maximum 14 delegáltat pedig – az egyik állítás szerint – általában a sérülékeny csoportokat képviselő szervezetek jelöltjei közül sorsolnak ki, egy másik szerint viszont a kiválasztásnál elsőbbséget élveznek a fővárossal együttműködő „Esélyteremtő Budapest” munkacsoport tagjai.

Vezetői közé tartozik Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenkié társalapítója, a Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának munkatársa, számos tüntetés szónoka. Valamint Fernengel Ágnes, aki 2013-ban a Hallgatói Hálózat aktivistájaként vált ismertté, később a Soros-egyetem hallgatója, Pécsen pedig szavazatszámláló volt.

Az ügyben levélben megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, akik reagáltak értesüléseinkre.

Mint írták: „A csoportvezetőket nem a Főváros jelölte ki. A közösségi költségvetési tanács módszertanának fontos eleme, hogy az ötletek értékelését végző tanácstagok csoportos beszélgetéseit ne városházi munkatársak, hanem független, külső szervezet facilitátorai (moderátorai) vezessék. A tanács munkájában több szereplő is részt vesz különböző felhatalmazással: az önkormányzati politikus megnyitja és lezárja az ülést, üdvözli a résztvevőket, ill. megköszöni munkájukat, de nem vesz részt a tanács ülésén, a Polgármesteri Hivatal Társadalmi Együttműködési Osztályának munkatársai – a közösségi költségvetés általános koordinátoraiként – szervezőként vesznek részt, a Polgármesteri Hivatal szakmai főosztályainak munkatársai a tanács első napján előadásokat tartanak az önkormányzat adott szakterülettel kapcsolatos céljairól, törekvéseiről. Ennek célja, hogy a tanács tagjai átfogó képet kaphassanak az önkormányzat működéséről. A kiscsoportos beszélgetések során egy alkalommal biztosítottuk, hogy a tanács tagjai konkrét kérdéseket is feltehessenek a szakértőknek. A folyamat lebonyolítását végző külső szervezet feladata a facilitálás, a folyamatsegítés biztosítása, az ülés megfelelő napirendjének megtervezése, illetve a tanácstagok kiscsoportos beszélgetéseinek levezetése, segítése.”

Azt is elárulták, hogyan zajlott ennek kiválasztása (vagyis elismerték, hogy nem beszerzési eljárás alapján döntöttek):

Kitértek arra is, ajánlatot kértek nem csak a Közélet Iskolája Alapítványtól, hanem a Jóügy Kft-től, a SoL Hungary-tól, a Közösség Fejlesztők Egyesületétől, a Demnet Alapítványtól és a K-Monitor Kh. Egyesülettől is, de ajánlatot csak a Közélet Iskolája Alapítvány és a Demnet Alapítvány küldött, amelyek közül az olcsóbbal kötöttek szerződést. 

Válaszlevelükben azt is részletezik, hogy „a Közösségi Költségvetési Tanács ülésén résztvevő konkrét facilitátorokat nem a Főváros, hanem a fentiek alapján kiválasztott szervezet választotta ki és bízta meg. A közösségi költségvetésben a végső döntést a fővárosiak hozzák meg, akik közül több mint 21 ezren szavaztak a közösségi költségvetés 2021/2022-es ciklusában”.

Hozzáteszik, „a közösségi költségvetés egy újító projekt, ezért a megvalósítása során folyamatosan figyeljük a visszajelzéseket és fejlesztjük a folyamatot. Ennek keretében nagy tapasztalattal rendelkező külföldi városok gyakorlatát is figyeljük, egyeztettünk például Párizs, Varsó, Katowice és Hága munkatársaival is arról, hogy ők hogyan bonyolítják le a közösségi költségvetést. Ezek alapján több változást vezettünk be a második, 2021/2022-es ciklusban és az idei ciklusra vonatkozóan is.

Amely egyébként jelenleg 60 fős. Ebből

• 46 fő olyan magánszemély, akit a felhívásunkra jelentkezők közül sorsolással választottak ki, ezt úgy bonyolították le, hogy a tanács nemre, korra, iskolai végzettségre tekintettel minél inkább reprezentatív legyen a teljes budapesti lakosságra nézve, illetve lehetőleg minden kerületből legyen 2 fő.
• a tanács maradék 14 tagját sérülékeny társadalmi csoportokat képviselő civil szervezetek által delegáltak köréből sorsolták volna ki, de pont annyi jelentkező volt. Az ő részételüket kiemelten fontosnak tartották.

Mint írják, „a kiválasztás során senkinek nem biztosítottunk előnyt. A közösségi költségvetési tanácsba bárki jelentkezhetett, aki a feltételeknek megfelelt, a cél az volt, hogy Budapest lakosságát reprezentáló csoport jöjjön létre, ahogy a felhívásban is szerepel.”

Hozzátették tovább azt is, hogy „a civil munkacsoportokat a Főváros azért hozta létre, hogy egységes, átlátható kereteket biztosítson a civil társadalommal való egyeztetéseknek. Az itt szereplő szervezeteket nem a Főváros választja ki, a munkacsoportokba bármelyik szervezet jelentkezhet, amelynek székhelye vagy tényleges működési területe Budapest területén van, létesítő okiratában meghatározott célja az adott munkacsoport feladatköréhez kapcsolódik, és törvényes képviselője nyilatkozik arról, hogy legalább egy éve civil szervezetként igazolhatóan tényleges tevékenységet fejt ki. Ennek a rendszernek az a célja, hogy a Fővárostól függetlenül bármely szervezet bejelenthesse az együttműködési szándékát”.

Nyitókép: Karácsony Gergely/MTI