Azért voltak sikeres projektjeik is. Keszthelyen például visszaültették az érzékeket az Érzékek Kertjébe: „Egy-egy elmorzsolt szurokfű vagy mentalevél halvány érzékfoszlányai őrzik talán még az egyszer volt kert emlékét, ahonnan az évek során lassan, de biztosan kikoptak, kidőltek, vagy világgá mentek a növények. A helyükön tátongó lyukak akár még igazolhatnák is a kert elnevezését, ha egy megbicsakló boka, vagy egy jó térdre huppanás élményét érzékinek vesszük” – vették líraira a szöveget.
Emellett ivartalanítási akciót támogattak Szolnokon, Cegléden és környékükön, a párt szerint ugyanis jelenleg Magyarországon az egyik legnagyobb állatvédelmi problémát a kóbor házi kedvencek mennyisége okozza. Ez a szám a hazai állatvédelmi szervezetek becslése szerint akár több millióra is tehető. Az alapnak köszönhetően ökofeminista stadion épül a budapesti Szeszgyár telken. A cél: létrehozni egy tavat árnyékolóval és egy asztalosműhelyt a további munkálatokhoz.
Létrehoznak egy Meme lakásmúzeumot,
és emlékeztetnek, hogy a mémelmélet 46 éve, 1976-ban született meg Richard Dawkins jóvoltából.
Felújítják a stéget Szántódon, amelyet szintén nagyon költői képekkel indokolnak meg. „Azt álmodtam, hogy a Balcsin vagyok. Arra emlékszem, hogy Tihanynál ugrottam egy fejest, azután úsztam, úsztam a víz alatt, egyszer csak elfogyott a levegőm. Nem tudtam kidugni a fejem, mert a vízfelszíne olyan volt, mint egy átlátszó plexi fal. Már éppen megfulladtam volna, amikor végre levegőhöz jutottam. Korhadt deszkák között sikerült a víz fölé jutnom. Milyen szerencse, hogy ez a valami ilyen ramaty állapotban van! Ez mentett meg. De mi is az az ez? Felismertem. De hisz ez a szántódi stég. A helyi nevezetesség, ami mindig is vonzotta a helyiek és az idelátogatók százait. Akik egyszer jártak rajta, biztosan visszatértek, ha csak meg nem haltak, de talán még azután is.”