A konferencián résztvevő szakértők egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgetnek a válság hatásainak tompítása érdekében.
Komoly kihívások és megpróbáltatások előtt áll Európa és Magyarország, gyökeres változtatásokra lesz szükség a háború és a szankciók okozta gazdasági problémák kezelése érdekében – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos konferenciáján. Tíz országból 20 nemzetközi és 15 hazai előadó, szaktekintély osztotta meg álláspontját a 4. MCC Budapest Summiton szeptember 29-től október 1-ig. A konferencián mintegy 800 érdeklődő vett részt.
Ezúttal a történelem döntött az őszi MCC Budapest Summit témájáról, hiszen a központi téma az orosz-ukrán háború és annak gazdasági hatásai voltak. Kétnapos rendezvény számos hazai és külföldi szakembert felvonultatott, amely csütörtök este Tuomas Malinen előadásával vette kezdetét – olvasható a közleményben.
Az MCC Budapest Summit pénteki napján négy panelbeszélgetésben osztották meg gondolataikat a hazai és külföldi szakemberek. Ezek közül az első a háborúk és a szankciók kapcsolatát vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy
Christopher Davis, az Oxford Institute of Population Ageing kutatója, Howard J. Shatz, a RAND Corporation vezető közgazdásza, John Laughland, politikatudományi és -történeti előadó, az MCC vendégoktatója és Sebestyén Géza osztotta meg véleményét az EU szankciós politikájáról.
Laughland szerint a mostani büntető szankciókkal az a probléma, hogy nem terjed ki az energiaszektorra és így a szankciók hatástalanok. Továbbá a brit szakember kiemelte, hogy büntetni csak olyas valakit lehet, aki felett hatalommal rendelkezünk, de Oroszország esetében ez a helyzet nem áll fent.
Davis több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a szankciók hatásainak vizsgálata terén. „A szankcióknál nem csak a célországra gyakorolt hatást kell nézni, hanem a szankciókat kivetőknél jelentkező következményeket és a világ többi részére gyakorolt hatást is” – emelte ki. Továbbá megjegyezte, hogy az EU nem járt el kellő körültekintéssel a szankciók bevezetésével kapcsolatban, valamit arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat orosz gáztól való elfordulása és a cseppfolyósított gáz felé orientációja gázhiányt fog előidézni a harmadik világban – hangsúlyozta az MCC.
Shatz megjegyezte, hogy a szankciók abban az estben működőképesek, amikor egy nagy állam szankciónál egy kisebbet. A szakember Hollandia és Indonézia példáját említette, amikor Hollandia a függetlenné vált Indonéziára sikertelenül vetett ki szankciókat. Az olyan – Shatz fogalmazása szerint – zsivány államok ellen néha működnek a szankciók, mint Észak-Korea vagy Irán, tehát összességében a szankciók elég vegyes összképet mutatnak.
Az élelmiszerválságról szóló, parázs vitától sem mentes panel résztvevői arra hívták fel a figyelmet, hogy egyelőre nem, vagy csak szórványosan jelentkező élelmiszerválságról beszélhetünk, amelynél a legnagyobb problémát nem feltétlenül a rendelkezésre álló élelmiszermennyiség, hanem sokkal inkább az ahhoz való hozzáférés, valamint a megfelelő minőségű táplálkozás problémája jelenti. A témakör szakértői Amanda Martinez, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának gazdasági kockázatelemzője, David Laborde Debucquet, a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa, Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport Agrár és Uniós kapcsolatokért felelős terület vezetője, valamint Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára voltak.
Amanda Martinez arra mutatott rá, hogy az élelmiszer előállítással és az élelmezéssel kapcsolatos problémák – legyen szó az elérhetőségről, vagy a megfelelő tápanyagértékről – a világ számos országában jelentkeznek. Okai között szerepel a klímaváltozás is, ugyanakkor a háború és következményei a helyzetet tovább súlyosbították.
David Laborde Debucquet úgy fogalmazott, a tökéletes vihar esete áll fenn:
A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa arról is szólt, problémát jelent, hogy több ország korlátozza a gabonaexportot.
Az emelkedő energiaárak kérdésköre is kiemelt figyelmet kapott az MCC Budapesr Summiton. Európa nagyot hibázott – mondta Dr. Tuomas Malinen, a GnS Economics ügyvezető igazgatója a rendezvény pénteki napjának első délutáni előadásán. Malinen szerint kérdéses, hogy a háborút követően Oroszországnak érdekében áll-e visszaállítani Európa gázellátását – a szakértő szerint ebben a kérdésben mi sajnos vesztésre állunk. Dr. Ács Zoltán közgazdász, a London School of Economics professzora és az MCC vendégoktatója egyetértését fejezte ki a konferencia egyik korábbi, fontos tételmondatával, miszerint Európában az inflációt a drasztikusan emelkedő energiaárak okozzák.
A pénteki nap utolsó beszélgetésén az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború hosszú távon átalakíthatja nem csak Európa gazdaságát, de a mindennapi életünket is. Az energiahatékonyság kiemelten fontos lehet, de az emberek fogyasztási szokásai is átalakulnak.
Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgettek az MCC Budapest Summit szombati napjának indító panelén a résztvevők, amely álláspontjuk szerint a kulcsa annak, hogy Európa eredményesen tudjon megküzdeni az elkövetkező válsággal. Fritz Söllner, az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője szerint a mostani helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe volt annak a politikai iránynak, amely függővé tette a német gazdaságot az orosz energiahordozóktól. A háború és a szankciók árát így a német vállalatok és német emberek is fizetik.
„Az elmúlt 30 évben ez a hetedik válság, amit átélek és mindegyikből kilábaltunk.
Ehhez együttműködés, kreatív ötletek és egységes kiállás kell Európában. Európa csak akkor tud erős maradni, ha egységesen állunk ki” – jegyezte meg Thomas Narbeshuber a BASF Közép- és Délkelet-Európa alelnöke.
A háború az elmúlt napok történései alapján is inkább az eszkaláció felé halad, hatásait még hosszú évekig érezni fogjuk- így lehet összefoglalni annak a panelnek a mondanivalóját, amelyen arra a kérdésre keresték a választ a szakemberek, hogy vajon meddig tarthat még a háború Ukrajnában.
A többnapos nemzetközi konferencia utolsó beszélgetésén a zöld átmenet lehetőségéről beszéltek az előadók. Megállapították, hogy a válságos környezetben még inkább szükséges meglépni a zöld fordulatot, a mostani energiaválság hatékonyabban előmozdíthatja a megújuló és klímabarát energia szélesebb körű térnyerését – olvasható a közleményben.
Nyitóképen Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos, MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciájának nyitónapján, 2022. szeptember 30-án. Fotó:MTI/Balogh Zoltán
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Bajba kerülhetnek az emberek, ha nem megfelelően tárolják a tűzifát.
Kijev a dróngyártást is felpörgetné.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
