„Európában sokan csodálattal figyelik Magyarországot, amelyben az akarat és a függetlenség példáját látják” – fogalmazott Alain de Benoist.
A franciák 70 százaléka korlátozná az EU hatásköreit – mondta Alain de Benoist, a francia Új jobboldal nevű irányzat teoretikusa kedden Budapesten.
A filozófus, író a Terror Háza Múzeumban tartott előadást a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) és a XXI. Század Intézet együttműködésében 2015-ben indult Eötvös-előadások című rendezvénysorozat részeként.
Alain de Benoist a Miért került válságba az Európai Unió a globalizáció korában? című előadásában a többi között arról beszélt, hogy
Hosszasan beszélt a globalizációról és az EU működésmódjáról, valamint az európai kontinens állapotáról történelmi, geopolitikai, gazdasági és kulturális szempontból.
Az európai közösség kialakulásáról azt hangsúlyozta, hogy az EU eredetileg gazdasági együttműködésként indult, alapítóinak „rögeszméje” a gazdaság volt, és szándékosan mellőzték a kultúrát. Megállapítása szerint az EU-s intézményekre jellemző „demokratikus deficit” oka is ebben keresendő. Kijelentette továbbá, hogy Európa politikai, gazdasági, lelki, szellemi és erkölcsi válságban van, intézményeinek nincs demokratikus legitimitása, kormányzásra alkalmatlan szervezet, amely külpolitikáját teljesen alárendeli az Egyesült Államoknak.
Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy jelenleg
A globalizációra térve azt hangsúlyozta, hogy annak negatív következményeivel szemben a lokalitás, a nemzetállamok, a régiók és a szubszidiaritás elvének minél nagyobb fokú érvényesítésével kellene fellépni.
Alain de Benoist kritikával illette az EU migrációs politikáját is, majd az ukrajnai háborúval összefüggésben arról beszélt, hogy béketeremtő szerepet kellett volna vállalnia az EU-nak, amely ehelyett olyan szankciókhoz csatlakozott, amelyek ellentmondanak egyebek mellett saját energetikai érdekeinek. Ezen a ponton Alain de Benoist egyetértett Orbán Viktor miniszterelnök azon nyilatkozatával, amely szerint az EU „tüdőn lőtte magát” a szankciókkal. Kijelentette azt is, hogy a politika valódi kérdése a szuverenitás.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a válságok korában mindennél nagyobb szükség van a szókimondásra, majd a francia gondolkodót „korunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb” szókimondójának nevezte.
Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnök-főigazgatója az Eötvös-előadások céljának nevezte, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el a folyamatosan változó világról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről.
(MTI)
Nyitókép: THOMAS SAMSON / AFP
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
A tavaly megszavazott migrációs paktum szerint Magyarországnak egy 30 ezer illegális bevándorlót befogadó tábort kellett volna építenie.
Magyarország az EU harmadik helyén áll termékenységi arányszámban, úgy, hogy a „migrációs születésű” gyermekek száma nulla.
Eközben Volodimir Zelenszkij szövetségesei az aranyvécéket hátrahagyva menekülnek az országból.
Már jövőre ideiglenes megoldást dolgoznak ki, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket.
Az európai demokrácia működését és személyesen Ursula von der Leyent bírálta a milliárdos.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
