„Európában sokan csodálattal figyelik Magyarországot, amelyben az akarat és a függetlenség példáját látják” – fogalmazott Alain de Benoist.
A franciák 70 százaléka korlátozná az EU hatásköreit – mondta Alain de Benoist, a francia Új jobboldal nevű irányzat teoretikusa kedden Budapesten.
A filozófus, író a Terror Háza Múzeumban tartott előadást a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) és a XXI. Század Intézet együttműködésében 2015-ben indult Eötvös-előadások című rendezvénysorozat részeként.
Alain de Benoist a Miért került válságba az Európai Unió a globalizáció korában? című előadásában a többi között arról beszélt, hogy
Hosszasan beszélt a globalizációról és az EU működésmódjáról, valamint az európai kontinens állapotáról történelmi, geopolitikai, gazdasági és kulturális szempontból.
Az európai közösség kialakulásáról azt hangsúlyozta, hogy az EU eredetileg gazdasági együttműködésként indult, alapítóinak „rögeszméje” a gazdaság volt, és szándékosan mellőzték a kultúrát. Megállapítása szerint az EU-s intézményekre jellemző „demokratikus deficit” oka is ebben keresendő. Kijelentette továbbá, hogy Európa politikai, gazdasági, lelki, szellemi és erkölcsi válságban van, intézményeinek nincs demokratikus legitimitása, kormányzásra alkalmatlan szervezet, amely külpolitikáját teljesen alárendeli az Egyesült Államoknak.
Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy jelenleg
A globalizációra térve azt hangsúlyozta, hogy annak negatív következményeivel szemben a lokalitás, a nemzetállamok, a régiók és a szubszidiaritás elvének minél nagyobb fokú érvényesítésével kellene fellépni.
Alain de Benoist kritikával illette az EU migrációs politikáját is, majd az ukrajnai háborúval összefüggésben arról beszélt, hogy béketeremtő szerepet kellett volna vállalnia az EU-nak, amely ehelyett olyan szankciókhoz csatlakozott, amelyek ellentmondanak egyebek mellett saját energetikai érdekeinek. Ezen a ponton Alain de Benoist egyetértett Orbán Viktor miniszterelnök azon nyilatkozatával, amely szerint az EU „tüdőn lőtte magát” a szankciókkal. Kijelentette azt is, hogy a politika valódi kérdése a szuverenitás.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a válságok korában mindennél nagyobb szükség van a szókimondásra, majd a francia gondolkodót „korunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb” szókimondójának nevezte.
Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnök-főigazgatója az Eötvös-előadások céljának nevezte, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el a folyamatosan változó világról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről.
(MTI)
Nyitókép: THOMAS SAMSON / AFP
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
A Politico szerint Farage mozgalma rányomja a bélyegét az ország politikáira.
Egyszerű konzekvenciát vont le a Politico.
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
