Miért magas az áram nem rezsicsökkentett ára, ha Paks olcsón termeli? – Energiajogász a Mandinernek

2022. október 28. 14:57

Miből áll össze az áramár? Mi az a bizonyos rendszerhasználati díj, amit ellenzéki politikusok eltörölnének? Tóth Máté energiajogásszal vettük mindezt át részletesen!

2022. október 28. 14:57
null
Kacsoh Dániel
Kacsoh Dániel

„A felelősség nélküli politikai bekiabálás legújabb tárgya egy misztikus fogalom, a rendszerhasználati díj. Mint valami láthatatlan karmester varázsütésére egyszerre kezdték a baloldali politikusok és az ilyen kötődésű média is terjeszteni: a rendszerhasználati díjon nyerészkedik a kormány, a MAVIR, az elosztók. A Mérce egészen odáig megy, hogy

– mondja lapunknak Tóth Máté.

Az energiajogász rámutat, valójában nem az elosztó veszi az áramot, sem Pakstól, sem máshonnan. A kereskedők és egyetemes szolgáltatók vesznek és adnak el villanyt, az átvitelei rendszerirányító és az elosztó hálózatüzemeltetést végez. Szerinte érdemes innen kezdve rendbetenni a „feje tetejére állított misztikus fogalmat”.

A villamosenergia, illetve a földgáz ugyan termék, ez a termék azonban csak figyelemre méltó szolgáltatások eredményeként jut el hozzánk, felhasználókhoz, annak minden műszaki, technikai és biztonsági követelményével. Hiába „terem meg” ugyanis a villany Pakson vagy a földgáz a földben (Szibériában), „senki sem hordja el ételhordókban Paks kapujából az ampereket”.

Ez pedig nem azért van, mert az állam meg az elosztó nyerészkedik, vagyis nem olyan, mint a főváros parkolási díja: tényleges szolgáltatások vannak mögötte – részletezi a szakértő. Egyrészt igen komoly infrastruktúrán tud csak közlekedni a gáz meg a villany, másrészt komoly műszaki-technikai feladatok társulnak hozzá. Például a villanynál a transzformálás, gáznál a kompresszorozás: ezek még a jogosítvány megszerzésénél is komolyabb tevékenységek. Ezek a szolgáltatások tehát a villamosenergia-infrastruktúra (átviteli és elosztóhálózat) valamint a földgázinfrastruktúra (szállítóvezetékek, földgáztárolók, elosztóvezetékek) üzemeltetését, a műszaki berendezések, hálózatos eszközök biztonságos és folyamatos működtetését jelentik. Ezeknek a szolgáltatásoknak a fedezetét adják a rendszerhasználók által fizetett rendszerhasználati díjak.

Hogy épülnek fel a rendszerhasználati díjak?

Ha az egyszerűség kedvéért a villanyt nézzük, akkor a hatályos jog szerint a rendszerhasználatért

  • átviteli díjat,
  • elosztási díjat és
  • közvilágítási elosztási díjat kell fizetni.

Tóth Máté szerint persze az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állnak. Hogyan épül fel tehát az ár? „A villamosenergia vagy a földgáz árának egy része a termékár, egy másik része a rendszerhasználati díj, további része pedig a különböző célú pénzeszközök és adók.”

További adalék, hogy a rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.

A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének,

és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. „Ezeket ráadásul olyan módon kell szabályozni, hogy a legkisebb költség elvét alapul véve a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt költsége – beleértve a tőkeköltséget is – kerüljön figyelembevételre. A rendszerhasználati díjak megállapítása során ráadásul figyelembe kell venni az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat is, ennek keretében a fogyasztásbefolyásolás és a kereslet oldali válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés és egyéb energiahatékonysági intézkedések útján elért költségmegtakarítást, beleértve az átvitel, az elosztás és a hálózati beruházások költségének csökkentésén, valamint a hálózat optimálisabb működésén keresztül elért megtakarításokat is.”

Természetesen – folytatja a szakértő – az egyes elosztók között a területi-infrastrukturális adottságaikból fakadóan vannak eltérések, gondoljunk csak arra, hogy kelet-Magyarországon milyen hosszú vezetékszakaszok vannak. Épp ezért annak érdekében, hogy az elosztók az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételből az indokolt költségeik arányában részesedjenek, az elosztók közötti kiegyenlítő fizetést lehetővé tevő, átlátható, a rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó elszámolási rendszert is működtetni kell.

Ugyanakkor ez is teljesen átlátható: az elszámolási rendszer működését az átviteli rendszerirányító által e célból létrehozott elkülönített számla, az elosztók által az elkülönített számlára kötelezően befizetendő pénzeszköz és az átviteli rendszerirányító által az elkülönített számláról az elosztók részére kötelezően kifizetendő pénzeszköz biztosítja.

Ezen ki nyerészkedik? Szomorú hír: sajnos senki.

Bár az Európai Unió örülne neki (= szabad piac), Magyarországon bárki bárhogy szeretné, sajnos nem szabadpiaciak a rendszerhasználati díjak. És ezért senki nem is nyerészkedhet rajta.

A rendszerhasználati díjak szigorúan költségalapú díjak, csak és kizárólag az indokolt költségeket tartalmazzák.

Az indokolt költségek közé tartoznak a földgáz-infrastruktúra esetében a vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányító központok, tárolói létesítmények tőkeköltsége, gázmérők költsége, a működtetés és karbantartás (munkaerő) költsége, a hálózati veszteség vagy az az energiaköltség, ami a rendszerüzemeltetői feladatokhoz, így például a nyomásfokozáshoz vagy a kompresszorozáshoz kell.Tóth Máté energiajogász szerint ezeknek az indokolt költségeknek az induló szintjét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) négyévente, úgynevezett eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg.

„Tizenhat éve személyesen tapasztalom, hogy elég szigorú az eljárás, az árakat pedig rendelettel hirdetik ki. Ráadásul a MEKH az úgynevezett legkisebb költség elve alapján jár el. Tehát hatékonynak kell lenni, nincs sumákolás. A rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltető oldalán nem is keletkezik valamiféle luxusprofit, mint 2010 előtt. Sőt, veszteséget is nyeltek már le ezek a szereplők” – mutat rá az Energiajogász.

Akit egyébként a további részletek érdekelnek, a MEKH honlapján letölthető a cikluskezdő határozat H 440/2021 számmal, amely mind a MAVIR, mind az elosztók indokolt költségeit számolja ki 269 oldalon. A MAVIR indokolt költségei tételesen, sorról sorra, a működési költségek, az átviteli hálózat vesztesége és költsége, a szabályozói eszközérték és értékcsökkenés, a tőkeköltség, az éves elszámolású tételek (határkapacitási aukciók, tartalékbeszerzés) elemeiből tevődik össze. Az elosztók indokolt költségei a működési költségekből, a hálózati veszteség elismert költségéből, a szabályozói eszközérték és értékcsökkenésből, tőkeköltségből, egyéb költségekből és nem bázisképző korrekciókból áll – sorolja Tóth Máté.

Hogy néz ki most a rendszerhasználati díj a villanyért?

Ezeket a cikluskezdő számításokat korrigálja a MEKH árszabályozási ciklusán belül évenként,

a hivatal szigorú jogszabályi keretek közt határozta meg a 2022. évi indokolt költségek tarifaszámításhoz tartozó mértékét is.

Az elosztók 2022-re elismert költségtömegének meghatározása a 2021-es elismert működési költségekből indult ki, az inflációs vagy kompozit árindex-szel, az elvárt hatékonyságjavulási korrekció utáni kompozit árindex-szel, az inflációs előrejelzés kockázatának kezelésével, a kísérleti fejlesztés ösztönzésével korrigálva, de figyelembe vették az értékcsökkenést és tőkeköltséget, a ténylegesen felmerülő, fedezetlen költségekét a vezetékhossz és transzformátorok teljesítménye szerint, a hálózati veszteséget és a maradékgörbét.

Innentől a további részletek még vadabb képletekbe torkollanának, például még azt is szigorúan figyelembe veszik, mi a tervezési pontosság és a kiegyenlítési költségek relatív változásának kapcsolata.

A magyar ármegállapítás működik, a szankciók nem

„A szigorúan költségalapú díjak tehát a rendszerhasználat indokolt költségei. Ezek elég rendesen le vannak csavarva a rezsicsökkentéssel, a MEKH gondoskodik a szigorú költségalapúságról, méghozzá évente, vagyis az adott árszabályozási cikluson belül is. Szóval

A magyar ármegállapítás működik, a szankciók nem” – foglalja össze a szakértő.

És végül az energiamix

Karácsony Gergely és mások is arra panaszkodnak, hogy a Pakson kitermelt áram árának sokszorosát fizetik. A fenti okfejtés ezt részben megmagyarázza. Tóth Máté mindehhez hozzáteszi: „Ahogy a villamosenergia-ár nem csak a termék díjából áll, mivel nem mi, felhasználók transzformáljuk le Paks kapujában sem a villany magunknak, úgy a magyar villamosenergia-termelés sem csak Paksból áll. Mi sem könnyebb ugyanis, mint az energiamixben rábökni az ujjunkkal a legolcsóbb forrásra, a nukleáris technológiára, Paksra, és azt mondani, én ezt a villanyt akarom. Még akkor sem, ha politikusok vagy baloldali újságírók vagyunk, akik egyébként napi szinten ellenezzük Paksot, mégis paksi áron szeretnénk a villanyt kapni, és persze rendszerhasználati költségek nélkül. A legolcsóbb paksi villany mellett ugyanis számos egyéb erőmű termel, továbbá 30 százalék körül importálunk is villanyt.

hiszen extrém magas költségű kiegyenlítőenergia-vásárlást is magával von. Ráadásul ezek az eszközök nem is akkor termelnek, amikor nekünk általában a villanyra szükségünk van. Ezeket bizony mind meg kell fizetnünk a termelőknek.”

Az energiajogász szerint a tanulságot már közösen is le tudjuk vonni: minél hamarabb szükségünk van további saját atomerőművi blokkokra, vagyis Paks II-re, hogy olcsóbb legyen a villany mindannyiunknak és hogy ne kelljen import.

Nyitókép: A Paksi Atomerőmű 2019. június 25-én. MTI/Sóki Tamás

Összesen 99 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szkeptikus fickó
2022. október 29. 20:08
A legolcsóbb energia az árammixben nem az atom, hanem a vízenergia. Ez amellett, hogy megújuló, a nap- és szélenergiához képest viszonylag stacionárius. Csak két probléma van vele: Mo. nem túl gazdag benne, illetve még meglévőnek is kb. 20% -t használja ki. Az osztrákoknál már sokkal jobb a helyzet.
formaegy
2022. október 29. 10:25
Ez így blablabla!!!!!!!!!!! A szokásos. A magyar mindent meg tud magyarázni. Ha nem értenek egyet akkor addig magyaráz, amíg az egyet nem értő legyint egyet, mert mást nem tehet. Nyersen. Olcsó áram, olcsó orosz gáz, mégis nyögünk. Folyamatos kormány bejelentés ilyen-olyan könnyítésekről, mégis nyögünk. Röhögtünk nyugaton, hogy milyen a helyzet, most röhöghetünk magunkon, mert itt sem jobb. Jó, van ellátás.......... Csak legyen aki megfizeti (bolti termékek, energia árak stb.stb.) Nem a milliókat kereső parazita politikusokra gondoltam. Ennyi.
Namond
2022. október 28. 19:52
Ez a cikk kissé összefüggéstelennek tűnik a villany és villamos áram szolgáltatási hálózat összekeverésével. Magyarázat nélkül logikátlan a MEKH, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) négyéventi, az indokolt költségeknek az induló szintje meghatározása és a a követő második szakaszban, a MEKH gondoskodása a szigorú költségalapúságról, méghozzá évente, vagyis az adott árszabályozási cikluson belül is hivatkozással. Mit is ért egy beszűkült ostoba jogász az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokon, ennek keretében a fogyasztásbefolyásolás és a kereslet oldali válaszintézkedéseken? Főként a fogyasztásbefolyásoláson? A cikk hiányos az engedélyes vállalkozás, átvitelei rendszerirányító, az elosztó és a kereskedő személye és feladatai tisztázása nélkül. Tisztázatlan az indokolt költség – főként a beleértett tőkeköltséget is, ez lenne a kínai kölcsön és kamata, - miben léte. A MEKH az úgynevezett legkisebb költség elve alapján történő eljárása amely talán a készletértékelésre vonatkozik, mely vajon a FIFO vagy LIFO elvet, vagy netán a HIFO követ? Az árképzés részét képező átviteli hálózat veszteségére és annak költségére vonatkozóan, az a szolgáltató hibás, gazdaságtalan működése, mint a szállítmányt elvesztő fuvarozóé és a tulajdonos felel érte, nem a megrendelő, aki kártérítésre jogosult. Kinek kell közvilágítási elosztási díjat kell fizetni? Csak nem a lakosságnak? Orbán egy hülye miniszterelnöknek. Gazdasági, belpolitikai előre látása nulla, amit jól szemléltet a reklámértékű elosztói hálózat rendszerét és árképzését tönkre vágó napelem erőművek teljesítményének piac nélküli befogadása. A károkat semmiképpen nem ellensúlyozza, kurjongatása az uniós átállási elvárások túl teljesítéséről, tekintve, hogy ez a lakosságnak jelent jelentős plusz költséget. Zsíros Gazda vajon hallott a zöld hidrogénről és érti mi az?
falcatus
2022. október 28. 19:01
javítás: 150-240 Ft/kWó termelői ár nem fogyasztói
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!