Hét évvel ezelőtt próbáltak betörni a migránsok Magyarországra

Orbán Viktor is megemlékezett a közösségi oldalán arról, hogy ma hét éve volt a röszkei csata: 2015. szeptember 16-án a magyar–szerb határon lévő település közúti határátkelőhelyénél – itt megy az 5-ös főút – összecsaptak a migránsok és a magyar rendőrök, ennek eredményeként több száz ember sérült meg.

Vagy beengedik őket, vagy betörnek

Az ügy előzménye, hogy az afrikai és közel-keleti konfliktusok – líbiai, szíriai polgárháború, az Iszlám Állam térhódítása – miatt abban az évben jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező, majd innen Európa többi államába távozó migránsok száma. Ezért a kormány nyáron úgy döntött, drótkerítést húz fel a déli határszakaszra, amely addigra el is készült.

Aznap reggel több száz migráns gyűlt össze a határ szerb oldalán, Horgosnál – később a számuk több ezerre nőtt –, s döbbenten vették tudomásul, hogy nem léphetnek be Magyarországra. A rendőrség délben egy tehervagon segítségével lezárta az átkelőt, mert a szerb oldalon a feltorlódott csoport elzárta a közutat, így a járműforgalom zavartalansága nem volt biztosítható. A feldühödött migránsok azonban közölték, vagy beengedik őket, vagy betörnek. A háromszoros sorfalban álló

A demonstráció nemsokára erőszakos fordulatot vett, néhány agresszív hangadó vezetésével a migránsok elkezdték rugdosni a kerítést, dobálták a határt védőket, autógumikat gyújtottak fel, ezért a rendőrök könnygázzal fújták le őket és vízágyút is bevetettek. Időközben több száz migráns indult el rohanva a néhány száz méterre fekvő új röszkei átkelőtől az összetűzés helyszínére, mert úgy értesültek, hogy ott kinyitották a határt.

Büntetőeljárások kezdődtek

Kezdetben a szerb rendőrök nem léptek fel a támadókkal szemben, így a migránsok – gyermekeket és nőket is maguk elé állítva pajzsként – mintegy ezer fős tömege áttörte a kaput és benyomult Magyarországra. A rendőrök és a TEK-esek végül visszaszorították őket, majd a szerb hatóságok is akcióba léptek, hátrább terelték őket. Este hét órára kezdett enyhülni a  feszültség. A támadásban húsz rendőr sebesült meg, közülük ketten súlyosan, őket kórházba szállították, s megsérült mintegy tizenöt-húsz újságíró is. A migránsok közül körülbelül háromszázan szereztek sérülést, köztük két gyerek is.

Pintér Sándor magyar belügyminiszter ezt követően a közbiztonság védelme érdekében 30 napos részleges határzárat rendelt el a Röszke–Horgos 5-ös főút, valamint az autópálya menti határátkelőhelyen. Ez utóbbit szeptember 20-án a nemzetközi tranzit, a gazdasági együttműködés, valamint a határsávban élők mozgásának biztosítása érdekében feloldották.

ebből tizenötöt tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépéssel gyanúsítottak. Közülük kilenc szír és egy iraki állampolgárral szemben a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség 2016. január 5-én vádat emelt. 2016. július elsején tíz vádlottat börtönbüntetésre és Magyarországról való kiutasításra ítélt a Szegedi Járásbíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett illegális határátlépés miatt. A Szegedi Törvényszék 2017. február 28-án az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben helybenhagyta. A tárgyaláson csak a hetedrendű vádlott jelent meg, akinek ítéletét a bíróság enyhítette. Hat vádlott menekültügyi eljárását időközben megszüntették, mert ismeretlen helyre távoztak.

Megváltozott a megítélésük

Három nappal később a rendőrök Győrben elfogták a zavargás egyik feltételezett irányítóját, a szíriai Ahmed Hamedet, aki tagja egy iszlám fundamentalista mozgalomnak. A férfinál a saját – schengeni vízummal ellátott – útlevelén kívül még nyolc, más nevére kiállított útiokmányt találtak. Hosszú büntetőeljárás után a Szegedi Ítélőtábla a megismételt másodfokú eljárásban jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a vádlottat. A bíróság elfogadta a vád álláspontját, miszerint Ahmed Hamed terrorcselekménye abban állt, hogy erőszakkal (kődobálással) próbálta a rendőrséget rávenni arra, hogy engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget, ezzel egy állami szervet próbált kényszeríteni, hogy tegyen Hamed akarata szerint.

Védője szerint viszont ezzel a terror fogalmát egy utcai harcra bagatellizálják le, és így akár egy focimeccs után a rendőrökkel kekeckedő ultrák is elkövetik a terrorcselekményt. Az Amnesty International két nappal korábban petíciót adott át az Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben majdnem 110 ezer aláíró (163 államból) arra kéri a hatóságokat, hogy ne kezeljék az ügyet terrorcselekményként. Az Igazságügyi Minisztérium szerint szerint a szervezet ezzel

Azóta alapvetően változott meg az Európai Unióban a migránsok és a bevándorlás megítélése, több más ország is épített a határára védőkerítést.