Háború, energiaválság, infláció, családtámogatás, energiaellátás – összefoglalónk Orbán Viktor napirend előtti felszólalásáról.
Mint arról előzetes cikkünkben beszámoltunk, hétfő délután 1 órakor indult a parlament őszi ülésszaka. Orbán Viktor miniszterelnök „Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről” címmel napirend előtt szólalt fel az Országgyűlésben.
Orbán Viktor beszédét azzal nyitotta: háború van keleti szomszédságunkban Ukrajna és Oroszország között, de a világ egyre nagyobb része lesz a háború elszenvedője. Mint mondta: ez egy lokális háború lenne.
– szögezte le, hozzátéve: ezzel a globális gazdasági háborúval áll most szemben Magyarország.
Arra a kérdésre, hogy meddig tart ez a háború, Orbán azt felelte: ma már mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti az EU és az USA, míg Oroszország tartalékai végtelenek. Emiatt a magyar miniszterelnök szerint egyértelmű:
Orbán elmondta azt is: az elhúzódó háború miatt Magyarországnak költenie kell a hadseregére és a nemzetbiztonsági szolgálatokra is, hogy „minden területen képesek legyünk a szuverenitás megvédésére”.
„Költeni kell a határok védelmére, a nemzetbiztonsági szolgálatokra és a hadseregre. Létrejöttek a határvadászok a déli határ védelmére” – ismertette Orbán Viktor. Vannak és lesznek külső és belső befolyási kísérletek, ugyanis mint elmondta: dezinformációs háború is zajlik.
A családokat leginkább a gazdasági következmények érintik, 40 éve nem látott infláció van a fejlett országokban – mondta. Közép-Európa országait messze az átlagot meghaladó mértékben érinti az infláció, és a jegybankok kamatemelési ciklusba kezdtek – tette hozzá.
A bajok oka a miniszterelnök szerint a háború és az arra adott szankciók. Az energiaárak drasztikus növekedését is a szankciók okozták, ezért pedig a brüsszeli politikai döntések a felelősek. Emlékeztetett: 2022 júniusában, Brüsszelben elfogadták az olajszállítási szankciót és napirendre vették a földgázvásárlási szankciót, és így a gáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd megháromszorozódott. Ugyanez ment végbe a villamosenergia-piacon is – tette hozzá.
Mint fogalmazott: szankciót mindig olyan ágazatokra érdemes kivetni, ahol erősebbek vagyunk annál, mint akit a szankciók alá akarunk vonni, márpedig a kormányfő szerint az energia terén most
– fogalmazott.
Orbán úgy vélte, a szankciók megszüntetésével az árak a felére esnének vissza és az infláció is. Hozzátette: „amikor a szankciókat Európára erőltették a brüsszeli bürokraták, akkor nem ezt ígérték”. Hangsúlyozta: a szankciókkal
– húzta alá.
Orbán Viktor szerint ideje a helyzetről őszintén beszélni „amerikai barátainkkal is, amíg nem késő”. Majd hozzátette:
– mondta, utalva a hétvégi olasz választás eredményére. Beszédében gratulált egyébként az olasz jobboldalnak. „Hajrá Olaszország, kivéve a mai estét” – fogalmazott, ezzel utalt a sorsdöntő futballmeccsre.
A magyar kormányfő elmondta: „mindig is aggályaink voltak a szankciókkal kapcsolatban, és az érveinket figyelmen kívül hagyták”. Orbán Viktor közölte, hogy amikor Brüsszelben kifogynak az érvekből, akkor az „európai értékek” megsértéséről beszélnek.
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon – egyedül Európában – megkérdezik az emberek véleményét a szankciókról, nemzeti konzultáció formájában.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy amíg tart a szankciós energiaválság, addig a biztonságos ellátást kell garantálni, és védeni kell a magyar családokat, a munkahelyeket. „A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását, van elegendő földgáz, kőolaj és villamos áram is” – szögezte le.
A kormányfő közölte: földgázból 85 százalékban importra szorulunk, így az árát nem tudjuk befolyásolni. Éppen ezért csökkenteni kell a földgáz felhasználását. A kormány döntött, hogy 2025-re 30 százalékra csökken a hazai földgázfelhasználás az energiatermelés területén. Orbán Viktor beszámolt, hogy megkezdődik Paks2 építése, valamint döntöttek a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbításáról. Arra kérte a baloldali pártokat: ne akadályozzák, támogassák a Paks2 projektet.
Hozzátette: az év végén fizetnek nyugdíjprémiumot, és érvényben marad a 25 éven aluliak szja-mentessége is, és meghosszabbították a benzinárstopot is. A kormány segít máshogy is: lesz gyármentő program, „ha kell, akkor lesz új munkahelyteremtő program is” és az energiaigényes vállalkozások is kapnak rezsitámogatást – mondta el Orbán Viktor.
– húzta alá.
A családtámogatásokat tovább szélesíti a kormány Orbán ígérete szerint, a jövő évi költségvetésben új intézkedések is megjelennek ennek megfelelően – mondta Orbán.
Végezetül elmondta, hogy a Brüsszellel fennálló viták ellenére az ország az „Európai Unió tagjaiként képzeljük el a jövőnket”. „Azok, akik elvitatják a jogainkat, azok falanszter Európát akarnak” – tette hozzá. „Büszke nemzet vagyunk, akik tudatában vannak annak, hogy többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk” – mondta.
„Ma jobb állapotban vagyunk, mint 2008-ban a pénzügyi válság idején” – mondta a kormányfő.
és van esély arra, hogy megerősödve kerüljünk ki a válságból. A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban” – zárta beszédét a kormányfő.
Orbán Viktor felszólalását meghallgathatja itt:
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
