Tavaly 75 millió orvos–beteg-találkozás valósult meg az alapellátásban, és ez a szám folyamatosan emelkedik. A rendszer azonban rendkívüli módon pazarló és kórházcentrikus, így megkerülhetetlen az átszervezés – mondja a Mandinernek Békássy Szabolcs, az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos. Szerinte több hatáskört kellene adni a háziorvosoknak, és a körzethatárokat is felül kell vizsgálni.
Takács Péter államtitkár a legsürgetőbb feladatnak az alapellátás átszervezését nevezte lapunknak adott interjúban. Mi a véleménye erről?
Teljes mértékben egyetértek. Nagyon fontos lenne az átszervezés, hiszen az alapellátás az egészségügyi ellátórendszer azon szegmense, ahol évről évre a legnagyobb volumenű orvos–beteg-találkozás valósul meg: tavaly ez a szám elérte az évi 75 milliót. Azért is elengedhetetlen jól megszervezni az alapellátást, mert ez a szektor az, ahol lakóhely közeli szolgáltatásokat lehet nyújtani a betegek számára, a lakóhely közelében nyújtott szolgáltatások pedig mind a költséghatékonyság, mind a hozzáférhetőség szempontjából a legmegfelelőbb ellátást jelentik a páciensek egészségének megőrzése, betegségeik gyógyítása szempontjából egyaránt. Az alapellátásban kell megpróbálni definitív, vagyis a beteg gyógyulásával, krónikus betegségeinek gondozásával helyeben megoldást jelentő és nem más intézménybe való tovább utalásával járó ellátást nyújtani a pácienseknek.
Mi az a régi gyakorlat, amire egyértelmű nemet kell mondani?
Egy régre visszanyúló, rossz ellátás-szervezési beidegződéssel kell szakítanunk, miszerint a teljes lakosság egészségi állapotának a javítását nem a kórházi osztályokon kell elérnünk, hanem a megerősített alapellátás bázisán. Mindehhez az alapellátást a betegek számára sokkal hozzáférhetőbbé kell tenni, ami nem azt jelenti, hogy a tavalyi évben csúcsokat döntő betegforgalmi adatokat tovább kellene generálni, hanem az ellátásszervezés hatékonyságán kell javítani. Az alapellátás hatékonyságának növelése szempontjából elengedhetetlen annak a vizsgálata, hogy jelenleg az egészségügyi ellátórendszerben rendelkezésre álló humánerőforrás az ellátórendszer megfelelő szintjén végzi-e a tevékenységét, továbbá megfelelőek az alapellátási körzetek jelenlegi határai.
Mindez egyéb lényegi változás nélkül sem járna automatikusan többletfeladattal a családorvosok számára – jelenleg a hatásköri korlátokból adódóan a különböző betegutak megszervezése időigényesebb, sokkal nagyobb kihívást jelentő feladat –, ugyanakkor az ellátási hatékonyságon, a járó- és fekvőbeteg intézmények terhelésén azonnal csökkenteni tudna.
Hogyan?
Példaként említeném a kettes típusú diabéteszes betegek gondozását, ami az európai gyakorlatnak megfelelően teljesen körűen meg tudna valósulni az egészségügyi alapellátás szintjén is. Mindez nem csak a betegek számára jelentene egyértelmű előnyöket, hanem a családorvosok számára is egy komfortosabb orvosi munkát jelentene, ráadásul az ellátórendszer számára is költséghatékonyabb megoldást jelentene. Az alapellátás megerősítésével kapcsolatos törekvéseink egyébiránt harmóniában vannak az ágazatirányítás elképzeléseivel, így reményeink szerint a közeljövőben a betegek számára is érezhető változások fogják szolgálni egészségüket.
A tervek szerint az Országos Mentőszolgálat szervezné meg járásonként az alapellátási ügyeletet. Mi a véleményük erről a háziorvosoknak?
Nemcsak az alapellátás, az ügyeleti ellátórendszer áttervezése is rendkívül fontos feladat. Ebben a szektorban évente 1,4 millió beteget látunk el, közülük mindössze minden tizediket küldjük tovább az ellátórendszer magasabb szintjeire, vagyis többnyire a sürgősségi betegellátó osztályokra. Elengedhetetlen, hogy ez a szint is jól szervezett legyen. Nagyon fontos, hogy a betegutak tervezésében és koordinálásában együttműködjünk az OMSZ-szel. A betegforgalmi adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy jellemzően hétköznaponként négy és tíz óra között, hétvégén pedig a reggel nyolctól kora délutánig tartó időszakban jelentkezik a legtöbb beteg. Mindenféleképpen erre az időintervallumra kell koncentrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az ügyeleti körzethatárok kijelölésének hatásköre jelenleg az önkormányzatoknál van, ezeket
a betegforgalmi adatok alátámasztják, hogy nem is indokolt fenntartani ezeket az ügyeleti telephelyeket, máshol pedig nem az ellátási szükséglethez igazodnak. Így ezek racionalizálása szakmai szempontból abszolút indokolt, a lényeg, hogy megfelelően reagáljunk az ellátási szükségletekre, térben, időben és rendelkezésre álló humánerőforrás tekintetében is ennek megfelelően kell megszervezni az ellátást. Másodlagos kérdés, hogy az ellátás megszervezéséért ténylegesen ki felelős, adott esetben ez lehet az Országos Mentőszolgálat, egy-egy praxisközösség, vagy éppen egy egészségügyi szolgáltató, a lényeg, hogy a fenti célokat elérjük, a szolgáltatás biztosítása felett pedig egy erős szakmai kontroll valósuljon meg, a beteg triázsolása pedig az Országos Mentőszolgálattal való szoros együttműködés mentén valósuljon meg.
Hajdú-Biharban már egy éve tesztelik a rendszert, Győrfi Pál kommunikációs vezető lapunknak azt mondta, nagyon jók a tapasztalatok. Milyennek látják a pilotprogramot?
Tapasztalatokat szereztünk arról, hogy az egyéb kompetenciával rendelkező szakemberek miként vehetnének részt a jövő alapellátási ügyeleti rendszerében. A jövőben továbbra is indokolt, hogy a jelenlegi minimumfeltételeknek megfelelően orvos jelenléte is biztosítva legyen egy-egy ügyeleti telephelyen, ugyanakkor a modellprogram során szerzett tapasztalatok alapján egyéb kompetenciával rendelkező szakemberek (mentőtisztek, sürgősségi és közösségi szakirányon végzett kiterjesztett hatáskörű ápolók) meghatározott rend szerinti részvétele is bevezethető lehet az ügyeleti ellátás gyakorlatába. Bizonyos, a betegforgalmi adatok elemzéséből jól meghatározott idősávokban, orvosi felügyelet biztosítása mellett hatékonyan részt tudnának vállani az ügyeleti munkából, hiszen ők is megfelelő kompetenciával bírnak a sürgősségi esetek ellátásában. A pilotprogram tehát összességében jó tapasztalatot adott azzal kapcsolatban, hogy ezek a szakemberek hogyan tudnak bekapcsolódni az ügyeleti munkába.
Mit fognak ebből érezni a betegek?
A jelenleginél kevesebb telephelyen működő, de infrastrukturálisan jobban felszerelt, a beteg számára térben és időben jobban hozzáférhető ügyeleti struktúra kialakítása a cél, ami mindenképpen a betegek egészségének érdekeit szolgálja. Kitisztulhatnak a betegutak is azáltal, hogy a páciensek a panaszaiknak megfelelő ellátási egységgel találkoznak a közös triázs rendszernek köszönhetően, így az indokolatlan formában igénybe vett egészségügyi ellátások száma jelentősen csökkenne, ami a betegellátás hatékonyságának növekedését is jelentené egyben.
Van-e elegendő orvos ahhoz, hogy az Ön szerint szakmailag indokolt jelenlétük megvalósuljon?
Pont a humánerőforrás-gazdálkodás miatt van elsősorban szükség az ügyeleti ellátás átszervezésére. A jelenlegi rendszer ebből a szempontból és az anyagi ráfordítás szempontjából is rendkívül pazarló.
Mikorra várható az új rendszer elindulása? A Mandinernek még a nyáron Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta, jövő januárban elindulhat az új rendszer országos szinten.
A szakmai egyeztetések folyamatosak, keressük a választ azokra a kérdésekre, hogy miként lehet a legoptimálisabban megszervezni az ellátást az alapellátási ügyeletek szintjén. Tekintettel arra, hogy a fenti célok megvalósításának érdekét szolgáló folyamatok egy folyamatos jogszabályalkotási, struktúra fejlesztési mechanizmusnak a részei is egyben, így egy új rendszer országos szinten történő bevezetését nem tudom konkrét dátumhoz kötni, sokkal inkább prognosztizálható, hogy bizonyos döntések meghozatalát követően egy
Fotó: MTI
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
A statisztikák szerint tavaly 635 személyi sérüléses balesetet okoztak az elektromos rolleresek, ami 73 százalékos emelkedés a tavalyelőtti 367 esethez képest.
Akkor most hogy is van ez, Miniszter Úr!?
A rapper 1956-hoz hasonlította az idei választásokat.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
