További lépések az állatkínzás visszaszorításáért

Az év elején lépett életbe az a szigorítás, amely az eddigieknél súlyosabb büntetés kiszabásának teremt lehetőséget az állatkínzók esetében. Ahogy lapunknak nyilatkozva Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos is hangsúlyozta, a Büntető Törvénykönyv 244.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti állatkínzás tényállása kiegészült egy olyan minősített esettel,

ha az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követik el.

Fontos megemlíteni, hogy már nem csak a szervezők, hanem a résztvevők is büntethetők, vagyis bárki, aki jelen van, elkövetőnek számít, ráadásul letöltendő börtönbüntetés jár érte január óta – tette hozzá a kormánybiztos. 

Kifejtette: Azon túl, hogy a speciális prevenció – azaz a büntetés a már bekövetkezett bűncselekményre reagál, és kifejezetten az elkövetőt tartja vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől – is kiemelt szerepet játszik, a generális prevencióról sem szabad megfeledkeznünk, miszerint a büntetés az egész társadalom számára hordozza magában azt az üzenetet, hogy

Az állatvédelmi tárgyú jogszabályaink egész Európában példaértékűnek és kifejezetten szigorúnak számítanak.

Ovádi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen törvényi módosításnál a mindenki által érzékelhető változásokhoz idő szükséges. A törvény módosítása történelmi pillanat volt, hiszen talán az első és egyetlen olyan ügy volt az elmúlt évtizedekben, amit jobb és baloldal egyaránt támogatott.

Volt már idén súlyos büntetés 

A kormánybiztos szavait alátámasztja, hogy a kép még vegyes, a rendőrség statisztikája szerint tavaly 1183 rendőri eljárásban kezdeményezett büntetőeljárás indult állatkínzás miatt, míg az idei év első hat hónapjában 577.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által számunkra megküldött statisztikai adatai szerint ugyanakkor csökkenőben van az ilyen bűncselekmények aránya, míg a 2010-es évtized második felében kétszáz körül volt az elítéltek száma, addig ez az elmúlt években tovább mérséklődött. 2020-ban 177, míg tavaly 171 személyre szabtak ki büntetést állatkínzás miatt.

Őket bűnhalmazatban ítélték el, azaz más bűncselekményeket is elkövettek. Önállóan, csak a vizsgált tényállás alapján 2020-ban 144, tavaly 137 embert ítéltek el, az idei év első hat hónapjában pedig 67-et.

A bűnhalmazatban elítéltek esetében 2020-ban tízen kaptak letöltendő szabadságvesztést, tavaly kilencen, idén eddig ketten. Bűnhalmazat nélkül nyolcan kerültek rács mögé az elmúlt két és fél évben.

Ugyanakkor az első kategóriában volt egy kiemelkedő büntetés,

de feltételezhetően esetében nem az állatkínzás volt a fő bűncselekmény. Az adatvédelmi szabályok és a statisztika anonimizáltsága miatt többet sajnos nem tudunk az esetről.

Ovádi emlékeztetett: a kormány 2021 februárjában indította el az online állatvédelmi konzultációt, amelynek révén több mint 262 ezren mondták el véleményüket egy hónap alatt az állatvédelem kulcskérdéseiről.

Mindez alátámasztja, hogy a Btk. szigorítása szükségszerű volt, annak módosításai példátlan társadalmi támogatásban részesültek. Az Országgyűlés egyhangúan szavazta meg őket, mely igazán rendkívülinek számít a hazai politikában – hangsúlyozta a kormánybiztos.

A pályázat jelenleg még elbírálási szakaszban van, a kérelmek értékelése folyamatosan zajlik, a szeptember végi eredményhirdetést követően pedig az elnyert összegek folyósítása kezdődik meg.

A kormánybiztos kifejtette: továbbra is folyamatosan azon dolgoznak, hogy a civil állatvédő szervezetek erőn felüli munkáját minden lehetséges eszközzel támogassák. A közösségi médiában is igyekeznek hatékony kampányt folytatni az ivartalanítás fontosságának felhívására. Az elmúlt évben a Magyar Falu Program bebizonyította, hogy egy célzott ivartalanítási program kiemelkedően sikeres lehet.

ezzel összességében közel 14 ezer kutya és macska ivartalanításához hozzájárulva – húzta alá. A szakmai továbbképzés is mérföldkőhöz érkezett: idén ősszel elindul hazánk legelső állatvédelmi szakjogász képzése – a Miskolci Egyetem, valamint az Állatorvostudományi Egyetem együttműködésének köszönhetően –, amely kifejezetten az állatvédelemmel kapcsolatos jogi ismereteket ad át a képzésre jelentkezőknek. Cél, hogy a jövőben is a lehető legjobban képzett szakemberek vegyenek részt az állatok védelmét célzó eljárásokban.

Nyitókép: Egy örökbefogadásra váró kutya az Etyeki Állatvédő Egyesület menhelyén. (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)