Átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer (videó)

2022. július 28. 19:13

A nyelvvizsga-kötelezettséget is eltörli a kormány.

2022. július 28. 19:13
null

Csák János a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”. „Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat” – mondta a miniszter.    

Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik. Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része „átalakult, alapítványi rendszerű” vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul.

– tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.   

 A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára.

hangoztatta Csák János.    

Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, „akár itthonról, akár külföldről”. Közlése szerint továbbra is megmarad az „átlátható és kiszámítható felvi-rendszer”, és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.    

Csák János szólt arról is: az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását. 

 – magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, „hanem talán még nőni is fog”.    

A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. „Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak” - közölte.

Csák János azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. „Ehhez tartjuk magunkat a jövőben is” – fűzte hozzá, jelezve: az állam feladata e tekintetben az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.

(MTI)

Nyitókép: Facebook

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2022. július 29. 05:57
Aki nem beszél idegen nyelvet, kevésbé valószínű, hogy elindul külföldre. Most hogy az EU-s csapot elzárták, maradnia kell embernek, aki eltartja őket..
Láncfűrészes Attasé
2022. július 29. 01:41
Lófasz lesz itt, nem innováció. Kémia- meg fizikatanárok nincsenek már nagyon a gimikben a szar fizetés miatt, de azért nagyot álmodunk ám, legyen kipcsak űrállomás és magyargógyi, meg orvos, mérnök, és bionikus jancsibohóc! A nem innováció-centrikus, de egyébként természettudományos szakmákkal is hatalmas probléma lesz, ha az alapjánál csúszik szét az oktatási rendszer, mert az utána gyűrűzik fölfelé, mint ahogy már régóta teszi.
pullman
2022. július 29. 01:39
Mi történt? Túl sok NER gyereknek nem sikerült a felvételi? Miért "csak" 100 pont és nem 200? Túl nagy feladat lenne a leghülyébbeket benntartani a rendszerben?
Trombitás Keresztély
2022. július 29. 00:46
"Azér', mert akinél a lehetőség, annál legyen a felelősség is! A teringettét!" - mondotta a tekintetes úr bazsalyogva, és pödört egyet a bajuszán.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!