Álláspontok, különbségek

„Magyarországon 2022 tavaszán zajlott le a legutóbbi parlamenti választás, ami elhozta a Fidesz–KDNP-pártszövetség által tizenkét éve irányított országban az újabb elsöprő, kétharmadnál is nagyobb győzelmet. A választásokat megelőző hónapokban, már jóval a hivatalos kampánykezdet előtt hatalmas küzdelem folyt a választók meggyőzéséért az információs térben. Ha csak a médiában zajló küzdelmet vesszük alapul, a későbbi, utcahosszal nyerő kormánypártok és az ellenzéki koalíció hangereje azonos intenzitással volt hallható, ami azt is sugallhatta, hogy az ellenzék győzelme ugyanúgy esélyes, mint egy szerény többséggel a kormánypártoké.

A felek által képviselt értékrend is a tradicionális volt, a kormánypártok a világ ügyeit annak megfelelően mutatták be és kívánták továbbra is kezelni, hogy azok előnyösen illeszkedjenek hazánk érdekrendszerébe. Ezt alapul véve viszonyult minden kívülről jövő ötlethez, érkezzen az a minket is tagjai sorában tudó NATO-tól, az Európai Uniótól vagy az Egyesült Államoktól. Az ellenzéki koalíció fő szempontja az volt, hogy a hazánk által képviselt ügyek a »nemzetközi közvélemény« – valójában az Egyesült Államok dirigálta Nyugat – tetszését elnyerik-e. A kormányzati gyakorlatra a patrióta, az ellenzékire a globalista a legalkalmasabb jelző, mellőzendő a rég amortizálódott bal és jobb felosztást.

A választói megítélést végül minden korábbi várakozást messze felülmúló mértékben az Oroszország és Ukrajna között február végén kitört fegyveres konfliktus determinálta. Joggal állíthatjuk, hogy a még ide-oda ingadozó választói réteg is kellő határozottsággal tette le a voksát a kormánypárti alternatíva mellett a háború kormányzati megítélése miatt. Nem túlzunk, ha megállapítjuk, hogy a kétharmados választói támogatást is jócskán felülmúló eredmény a kitört háborúval kapcsolatos kormányzati és ellenzéki, homlokegyenest ellenkező állásfoglalás eredménye, a globalista és a patrióta nézetek hazai támogatottságának lenyomata.

Atomvillanás-szerű gyorsasággal értette meg a választók nagy tömege a patrióta és a globalista álláspont közötti ordító különbséget. Nemcsak arról van szó, hogy minket a világrend saját érdekei mentén illesztenének a nyugati világtrendbe, de ezt ki is akarják most terjeszteni a magyar életek feletti rendelkezésre is a »nagy nemzetközi összefogás« jegyében. Fordított helyzet állt elő, mint a 18. században Mária Terézia uralkodása idején. A nemzet képviseletében a magyar nemesség életét és vérét kész volt a királynőért feláldozni, de a háborúskodáshoz óhatatlanul szükséges zabot – a harci mének takarmányát – megtagadta. Az ellenzék szerint a zab és a katonák is járnak a »nemzetközi közösségnek«.”

Nyitókép: YouTube