A hatalom a népé – üzente kampánydalával az ellenzék. A választási bukta után kiújultak és felerősödtek a belső harcok, ahogy a különalkuk hagyományát is elővették a baloldalon. Most épp néhány parlamenti mandátum van soron, miközben Gyurcsány Ferenc a jelek szerint tovább növeli a befolyását. A Jobbik után az LMP felé „közeledik” a DK, az MSZP keresi a helyét, a Momentum „ellenállna”, a Párbeszéd pedig önállósodna. Mindezt tetézi, hogy Márki-Zay Péter sem adta fel országos politikai ambícióit. A tanácstalanság és az összevisszaság az úr egyelőre a baloldalon.
A Párbeszéd túlnyerte magát, de Márki-Zay mandátumát is meg akarják kapni – számolt be a minap a DK-hoz közeli Nyugati Fény arról, hogy megindult a vita a listavezető parlamenti helyéért. Ismeretes: néhány napnyi gondolkodási idő után az egyéni körzetét is elbukó miniszterelnök-jelölt arra jutott, nem ül be a május elején megalakuló új Országgyűlésbe.
Ennek apropóján felvetette, pontosabban csatlakozott Hadházy Ákos javaslatához, miszerint a fideszes Menczer Tamással szemben a budakeszi körzetben alulmaradó Szél Bernadett kaphatná meg a mandátumát. Erre azonban csak akkor lenne lehetőség, ha mind a hat ellenzéki párt közös javaslatot tenne. Márpedig
így a listán soron következő jelölt kaphatja meg a mandátumot, melyre egyébként a Párbeszéd is bejelentkezett – ahogy arról a fentebb idézett című cikk is beszámol.
A Nyugati Fény anyagának nyelvezete mindenképp beszédes, s nem hagy kétséget afelől, milyen lehet a hangulat a baloldalon. Ahogy arról sem, hogyan tekintenek a DK-ban a kisebb pártokra, illetve MZP-re. Idézzük:
„Lassan a párt (a Párbeszéd – a szerk.) összes tagja parlamenti képviselő lesz. Ismert, hogy Márki-Zay Péter több mint 11 százalékos különbséggel elveszítette Lázár Jánossal szemben a Csongrád-Csanád megyei 04-es válaszókerületet, a listás mandátumáról pedig lemondott. A Telex most arról tudósít: az ellenzéken belül harc indult érte, hogy ki kapja Márki-Zay listás mandátumát. Bár
a 0 százalékos támogatottságú Párbeszéd nevű párt túlnyerte magát az osztozkodások során, és hét fős frakciót alakíthat,
miután Karácsony Gergely fel nem vett mandátuma is őket illeti, Szabó Tímeáék még ezzel sem elégedettek, és Márki-Zay Péter mandátumát is szeretnék megkapni. A Párbeszédnél arra hivatkoznak, hogy szerintük Márki-Zay az ő frakciójukba ült volna be, ezért nekik jár a hely. Csakhogy több ellenzéki párt szerint Márki-Zay megüresedett mandátuma nem a Párbeszédet illeti. A Jobbik értelmezése szerint ha Márki-Zay nem veszi fel a mandátumát, akkor a lista automatikusan egy hellyel tovább csúszik, így a 39. helyen szereplő jobbikos Végh Noémi kaphatja meg a mandátumot.”
Az említett Telex-cikk szerint „a Párbeszéd politikai közössége időben meghozza a döntést arról, ki kapja Márki-Zay Péter mandátumát”. Csakhogy a jelek szerint ez nem az ő döntésük lesz.
De nem csak Márki-Zay, hanem az előválasztáson szintén induló, majd visszalépő
A fenti logika nyomán helyettük elvileg a listán a 40. helyen lévő DK-s Manhalter Dániel és a 41., MSZP-s Szelényi Zoltán szerezhet széket a 199 fős Házban. Elképzelhető, hogy Manhalter rögtön az LMP-frakcióba kerül majd, hiszen a Gyurcsány-párt vállalta, kisegíti az új törvényhozásban egyelőre a frakcióalakításhoz nem elegendő négy fővel jelen lévő LMP-t. A megoldás nem újdonság: az előző parlamentben a most már DK-s Bősz Anett, majd a független Mellár Tamás és az MSZP-s Burány Sándor segítette ki az akkor csupán háromfős Párbeszédet.
Persze az is elképzelhető, sőt, az a valószínűbb, hogy végül megállapodás születik az ülésszak kezdetéig az ellenzéki pártok között a Dobrev és Karácsony kiszállása miatt felszabaduló helyek betöltésére, hiszen ott egyértelmű a pártkötődés, így az érintett pártok tehetnek javaslatot a pótlásra.
A Jobbik cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre. Mindenesetre az LMP-nek nyújtott DK-s segítség nyomán is keletkezett némi feszültség. A Párbeszéd társelnöki székére aspiráló Tordai Bence a Telexnek arról beszélt, miért nem képzelhető el szorosabb együttműködés a két párt között. Szerinte Ungárék
egy nagyon szoros szövetségbe álltak össze a Gyurcsány Ferenc vezette DK-val”,
és azért sem tartja reálisnak a két zöldpárt összefonódását, mert az LMP-t egyesek bevitték „a DK zöldtagozatának”.
Az LMP részéről Ungár Péter reagált: „Én kevés szánalmasabb és fölöslegesebb, az ellenzék teljes hasztalanságát igazoló dolgot tudok elképzelni, mint ha a negyedik kétharmadot hozó súlyos vereség után két héttel, a parlamenti küszöböt együtt jelenleg át nem lépő két zöldpárt egymással kezd el keménykedni.”
Bárhogy is van, azzal, hogy Gyurcsány „ad egy képviselőt”, lekötelezi az LMP-t, vélhetően tovább növelve befolyását az ellenzéki térfélen. Ugyanakkor Tordai odaszólását az LMP-alapító Schiffer András sem találta méltányosnak. Mint írta, Tordai „annak a pártnak az akárkije, amelyik annak köszönheti létezését, hogy miután kivált a Gyurcsány által vezetett kormánnyal szemben meghatározva létrejött pártból, már 2014-ben felkéredzkedett a Gyurcsány Ferenccel súlyosbított listára és arra a pártra mondja, amelyik ezt végül csak 2022-ben tette meg. Legalább a népszórakoztatásról gondoskodnak”. Mindamellett kiderült az is, a Párbeszéd megpróbálkozik a jócskán meggyengült MSZP-ről való leválással, legalábbis az EP-választáson már külön indulnának.
Kupaktanács. Kunhalmi Ágnes, Tordai Bence, Vadai Ágnes, Szabó Tímea és Kocsis-Cake Olívió a parlamentben (MTI)
Mindebből jól látszik, hogy alapvetően a DK, illetve
A lényeges kérdésekben ők döntenek. A most záruló ciklust még LMP-s képviselőként kezdő Szél Bernadett egyébként az országos ellenzéki lista 206. helyén volt, mindenképp szüksége lett volna az egyéni győzelemre, ami végül nem jött neki össze. Hadházy szerint a politikus „kiesése az ellenzéki pártok rossz döntéseinek a következménye. Lehetett ugyanis tudni, hogy választókerülete billegő körzet: ha az ellenzéki lista nem szerepel ennyire katasztrofálisan az országban, Szél Bernadett simán nyerhetett volna, de azt is világosan lehetett előre jósolni, hogy rossz országos eredmény esetén veszíthet. A pártok egyezsége azonban nem engedte meg, hogy a pártelitekhez nem kötődő, független képviselő befutó helyet kapjon a listán. Azon a listán, amiről az előválasztáson nem is lehetett szavazni.”
Hadházy egyébként azt javasolja, az ellenzéki pártok képviselői ne is üljenek be a parlamentbe, kezdődjön egyfajta új ellenállás, az alakuló ülés bojkottját azonban egyelőre csak az Országgyűlésbe most berülő Momentum fogadta meg.
Tovább bonyolítja az amúgy is konfliktusokkal és belső hatalmi vetélkedéssel terhelt baloldali térfelet, hogy bár a vereségért alapvetően az Orbán-rendszert okoló Márki-Zay bejelentette: új pártot alapít. Tette ezt abban a húsvéti üzenetében, melyben már nyoma sem volt az önkritikus hangvételnek, sőt, már az előzőleg általa „bolsevik pártnak” titulált DK-nak sem ment neki. Ellenkezőleg, azt fejtegette, hogy az Orbán Viktor által kiépített rendszerben lehetetlen az ellenzéki győzelem, így az elkövetett hibáknak nincs szerepük a kudarcban.
Mindezek dacára vetette fel egy „civil párt” kialakítását, melyet majd az Európai Néppárt csatlakoztatna. Csakhogy korábbi támogatói közül is többen kisoroltak már mögüle, egyik fő szövetségesében, a volt KDNP-s Lukácsi Katalinban pedig az apácának állás gondolata érlelődik. A Nézőpont Intézet kutatása szerint mindenesetre
Ismeretes: a listavezető korábban arról értekezett, a Jobbik hiányzó támogatói miatt szerepelt ennyire csúfosan a közös lista. DK-s politikusok pedig, köztük Czeglédy Csaba az előválasztáson visszalépő Karácsony Gergely felelősségét is felvetették. A bűnbakkeresésben már kiigazodni is nehéz, az általa vélt okokat a legátfogóbban Gyurcsány vázolta, értelmezésének lényege azonban egyszerű: „Dobrev Klárával nyertünk volna.”
Mindenesetre a Hódmezővásárhelyre visszahúzódó, a DK és a Jobbik által is kárhoztatott Márki-Zay a jelek szerint az országos politikát sem akarja otthagyni, esélyei azonban igencsak limitáltak. Bizonyosan beül majd az Országgyűlésbe a jelenleg Budapesten főpolgármester-helyettes Gy. Németh Erzsébet, akit a Városházán majd egy másik DK-s politikus válthat majd.
„Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk” – reagált a Momentum akciójára az LMP-s Ungár Péter, aki szerint jogos az az igény, hogy a negyedik kétharmad után teljesen újra gondolják a politikájukat. „De ha azt gondoljuk, hogy a magyar emberek akkor fogják az ellenzéket választani a Fidesz helyett, ha a parlament nyitóülésén való részvételből csinálunk politikát, akkor félő, hogy nagyon rossz irányba indulunk” – fogalmazott az egyik leginkább önkritikus ellenzéki politikus.
Nyitóképünk illusztráció: Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje (első sor, b2), mellette Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, az ellenzéki összefogás országgyűlési képviselőjelöltje Budapest 10. választókerületében (első sor, b), Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke (b2), Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke (k), Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója (j3), Donáth Anna, a Momentum elnöke (j2), Jakab Péter, a Jobbik elnöke (j) az Egységben Magyarországért nagygyűlésén Budapesten, a Műegyetem rakparton 2022. március 15-én. Kunhalmi Ágnes mögött Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, mögötte takarásban Karácsony Gergely főpolgármester (MTI/Szigetváry Zsolt)