Négy évvel ezelőtt még kihasználták a rendelkezésre álló időkeret közel 100 százalékát.
A hatályos törvények szerint lett volna lehetősége az ellenzéki pártszövetségnek arra, hogy eljusson a közmédia nézőihez is, politikai reklámokkal. Nem éltek vele – olvasható a Lakmusz.hu portálon. A lap felidézi: Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt csütörtök estére meghívást kapott a közmédiába, az M1 tévécsatorna és a hirado.hu közös hírháttér műsorába. Ahogy azt Márki-Zay megjegyezte:
„Egy elbukott választásra volt szükség ahhoz, hogy több mint 5 percre behívjanak a köztévébe... Élő műsorban minden alkalmat megragadtam eddig is, hogy azoknak is elmondhassuk az igazságot, akikhez csak a propaganda jut el.”
Márki-Zay Péter március 6-án azon a tüntetésen, ahol az ellenzéki politikusok felszólaltak „a magyar közmédia által terjesztett orosz propaganda ellen”, úgy fogalmazott: „Nincs szabad választás, ahol agymosás folyik 12 éve, ahová nem engedik be az ellenzéket a közmédiába”. A portálon azt írják: az ellenzéki politikusok az aránytalanul kevés szereplési lehetőség miatt rendszeresen bírálják MTVA-t, egy dologról azonban nem beszélnek:
Ugyanis a Duna TV-n és a Kossuth Rádión összesen 78 perc 20 másodpercnyi ideje volt minden pártlistát állító pártnak és pártszövetségnek, hogy politikai hirdetést sugározzon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összesítése szerint
A választást megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére összesen 470 perc állt rendelkezésre a közmédiában, ez 6 pártlista között oszlott el:
Vagyis ezek a pártok, pártszövetségek voltak jogosultak arra, hogy politikai hirdetést tegyenek közzé az országgyűlési választással kapcsolatban: a Duna TV és Kossuth Rádión összesen 78 perc 20 másodperc, míg az RTL Klubon 39 perc 10 másodperc állt mindenkinek a rendelkezésére. Tehát
Ám ahogy az az NMHH kutatásából kiderül: egyetlen darab ilyen reklámjuk sem jelent meg, sem a Duna TV-n, sem a Kossuth Rádióban.
Az ellenzéki együttműködés reklámmentessége a közmédiában azért is érdekes, mert 2018-ban még nem tartózkodtak attól, hogy ezen ingyenes formában is megtalálják a választópolgárokat.
Akkor az NMHH összegzése alapján a Duna TV-n és a Kossuth Rádión kihasználta a rendelkezésre álló időkeret közel 100 százalékát (4 éve ez 20 perc 23 másodperc volt pártonként) a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd (akkor szövetségben) is.
Nyitókép: Képernyőkép
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
„Sokszor kellett egyes nagytőkések viselkedése miatt tartaniuk a hátukat a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, így a sajtó munkatársainak is”.
Tulajdonosi-résztulajdonosi felelősségből Mészárosnak lehetne tennivalója. De ők nem így gondolják. Pénz nem jön, lapok sokaságát csukják be.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
A vállalat leszögezte: a több kilométeres terelések alapvető célja a közlekedésbiztonság erősítése, a személyi sérüléssel járó baleseti gócpontok számának csökkentése.
A vezérigazgató éppen a nyaralása alatt jelentette be, több mint 500 ember kirúgását.
Feszítővágóval kellett kivágni őket.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
