Grezsa: Kárpátalja vonatkozásában új nemzetpolitikai tervet kell kidolgozni

„Nagy fokú megértéssel fogadom Ukrajna vezetőinek Magyarországot bíráló nyilatkozatait, hiszen jelenleg Oroszország háborút visel keleti szomszédunk ellen, ami minden szempontból hatalmas terhet” – jelentette ki Grezsa István a Magyar Nemzetnek.

Új nemzetpolitikát kell kidolgozni

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért miniszteri biztos elmondta: Magyarország minden humanitárius segítséget meg is ad a hazánkba menekülőknek és a Kárpátalján, Ukrajnában maradtaknak. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar kormány a magyar emberek érdekét kell, hogy képviselje, Magyarországnak ebből a háborúból ki akar maradni, meg kell őriznünk hazánk békéjét és biztonságát.

„Nyilvánvaló, hogy ilyenkor zárójelbe kerül a stílus, az időzítés, az, hogy Magyarországon országgyűlési választási kampányhajrá van. Amíg ugyanis háború van, addig számunkra a béke az egyetlen alternatíva, és ehhez tartjuk magunkat. Ennek köszönhetően nyugodt voltam akkor is, amikor nekem nem tetsző ukrán véleményeket olvastam. Sokkal inkább aggasztóak a baloldali nyilatkozatok, a baloldal háborúba akarja sodorni az országot, ez a vasárnapi választás legnagyobb tétje” – mondta Grezsa, aki kitért a nemzetpolitikai vonatkozásokra is.

„Ezért a Székelyföld méretű megyében egy új magyar nemzetpolitikai tervet kell kidolgozni, egy olyat, amely a többség elvárásait is figyelembe veszi. Ez nem új elem, hiszen mi Kárpátalja vonatkozásában régóta komoly gesztuspolitikát gyakorolunk azzal, hogy az évek óta nehéz helyzetben levő lakosság többségét is támogatjuk sokféle módon” – mondta, rámutatva arra is, „hogy ország talán még nem segített annyit Ukrajnának, mint mi”. Magyarország az elmúlt 4-5 évben több mint százmilliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket Ukrajnában. „Ezek mind egy célt szolgáltak, hogy Kárpátalja ne szakadjon le véglegesen a nemzet testéről” – fűzte hozzá.

A nyelvi jogok kulcskérdés

A miniszteri biztos kifejtette azt is, hogy a 603 ezer négyzetkilométeres Ukrajnában Kárpátalja az egyetlen megye, amelyet nem ért katonai támadás, és ezt jó volna megőrizni. Úgy véli, ehhez két dolog szükséges: egyrészt, hogy a magyar-ukrán határon pusztító fegyver ne kerüljön át, illetve, hogy az ukrán állam ne alakítson ki katonai célpontot Kárpátalján, például az ungvári repülőtéren, amely magára vonhatja Oroszország figyelmét.

„Közben a háború következményeként belső-Ukrajnából tucatjával jönnek át nagyobb cégek Kárpátaljára működni, amely javíthat az elmaradott térség helyzetén, és segíthet leküzdeni az infrastrukturális hiányosságokat, ami mindkét ország érdeke” – vélekedett Grezsa.

Magyarország és Ukrajna kapcsolatában, a kárpátaljai magyarság szempontjával neuralgikus pont az ukrajnai nyelvtörvény, és a szomszédos ország vezetőinek nyilatkozata szerint ebben egyelőre nem várhatóak engedmények. Ezzel kapcsolatban Grezsa István úgy fogalmazott: évek óta azt kapjuk meg, hogy az ukrajnai döntések nem a magyar, hanem a sokmilliós orosz kisebbséget célozzák,

„Fontos azonban megjegyezni, hogy a krími tatárok mellett a 150 ezres magyar kisebbség rendelkezik szervezett intézményrendszerrel, ezért kulcskérdés, hogy a nyelvi, oktatási jogok helyreálljanak, mert ezek a kultúránk megőrzését is jelentik. Háborúban azonban nem foglalkozunk a nyelvvel, de biztató az ukrán politikai vezetéstől elhangzott minden olyan nyilatkozat, amely alku tárgyává teszi a nyelvi kérdéseket” – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Nyitókép: MTI Fotó: Nemes János