Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját adták át pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
Óriási jelentőségű és impozáns vállalkozás átadására kerül sor ma: mostantól az OSZK rendelkezik Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal, amely évente 10 millió oldal digitalizálását teszi lehetővé, és alkalmas a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására – mondta el az ünnepélyes átadás alkalmából a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kiemelte: az erre elköltött csaknem 10 milliárd forint alkalmassá teszi az OSZK-t arra, hogy korszerűen tegye közzé és jelenítse meg mindazt, amit nemzeti értékként őriz; így az eddig kevéssé kutatott dokumentumok is elérhetővé válnak az egész világ számára.
A feladat sokkal több mint új digitalizációs eszközök, élvonalbeli szoftverek, online tartalmak és biztonságos tárhelyek egymásba kapcsolása: a projekt lényege a Gutenberg-galaxis magyar részének átemelése a digitális korba – hangsúlyozta a miniszter. A digitalizáció a modern kor parancsa, a mai napon ezért jó két évtizedes adósságot sikerült törleszteni; Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is – méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely.
Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtárost, hanem egy jó menedzsert is kell keresni az intézmény élére. Rózsa Dávid főigazgatósága óta 560 köbméter szemetet és lomot távolítottak el az épületből, és a nemzeti könyvtár 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják – méltatta az OSZK vezetőjét.
Mint hangsúlyozta: a digitális kulturális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha a különböző intézmények nem szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen válik elérhetővé. Ehhez akár jogszabály-módosítást is érdemes végrehajtani – vélekedett Demeter Szilárd. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a kormány 2016-os döntése értelmében, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretében európai szinten is a legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központot tudtak kialakítani.
Beszámolója szerint az OSZK folyamatosan bővíti a Magyar Elektronikus Könyvtár, valamint az elektronikus periodika archívumok anyagát, 2020-tól pedig sorra indította új digitális tartalomszolgáltatásait, amelyek idén tavasszal tovább bővülnek. Az OSZK digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió megkeresés érkezett – jegyezte meg. Mint hozzáfűzte, a digitalizációs központban klimatizált teret építettek ki, valamint kidolgozták a szükséges hardveres és szofveres környezet is, ennek köszönhetően a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges. Az eszközpark aggregált kapacitása 10 millió levilágított oldal évente, a lapbehúzó szkenner óránként 10 ezer oldalt képes feldolgozni, de hangfelvételek, mozgóképek digitalizálása is lehetséges a központban.
A kormány által biztosított támogatásnak köszönhetően az OSZK-ban egy év alatt átlagosan 56 százalékkal emelkedtek a bérek, Piliscsabán 2023-ra elkészül az intézmény külső raktára, a főépületben új kutatótermet hoztak létre, megújul a zirci műemlék könyvtár barokk terme, sikerült megoldani a külföldi hungarika anyag beszerzésének több évtizedes problémáját és háromszor akkora összeg jut állománygyarapításra, mint korábban – közölte Rózsa Dávid.
Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hozzátette, a létrejött kapacitás 23 millió könyv tárolására, keresésére ad lehetőséget, ez a rendszer pedig kiterjeszthető a többi könyvtárra, sőt a múzeumokra vagy még nagyobb intézményi körre is.
Több telephelyen, katasztrófatűrő kialakításban összesen 22 ezer terabyte felhőalapú tárterület jött létre a KIFÜ üzemeltetésében a projektben létrehozott informatikai rendszerek elhelyezésére, futtatására.
Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum és az OSZK között létrejött együttműködésről szólva elmondta: annak célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Magyar Péter szerint a Master Good profitjából bőven futná tisztességes fizetésre a magyar munkavállalóknak.
Az értékes műemléképület látogatására betervezett hétvégi vezetett túrákat is törölték.
