Ez hiteltelenné teszi a demokrácia helyzetét érő bírálatokat – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Századvég Alapítvány hétfői rendezvényén.
A tárcavezető „Válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben” című konferencián hangsúlyozta, hogy a kormány a legfontosabb kérdésekben rendre társadalmi konzultációt hirdet, és annak eredményét be is építi a döntéshozatalba. Kiemelte: az EU-ban „elnehezülni látszik” az egymás közötti kommunikáció, nincsen érdemi párbeszéd, „általában csak kioktatás, leckéztetés zajlik”, aminek egyik oka az lehet, hogy a felek eltérő jelentést tulajdonítanak egy-egy alapvető kifejezésnek.
Magyarországon azt tartják demokráciának, hogy az országot az emberek felhatalmazása alapján, az akaratuknak megfelelően kormányozzák. A brüsszeli szótárban azonban mást értenek a kifejezés alatt, az már inkább a szélsőséges liberalizmussal jelent egyet – húzta alá. „Olyan rendszert értenek alatta, ahol nem számít a kultúra, a vallás, a hagyomány vagy az örökség. Egy országot akkor minősítenek demokráciának, ha minimum nem vitatják azt, hogy a férfiak is szülhetnek, illetve ha a sajtó legalább 100 százalékban liberális álláspontot képvisel. Ezt mi inkább ideológiai hegemóniaként fogalmaznánk meg” – mondta.
Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy ennek tükrében nem meglepő, hogy az Európai Unió jelentősen meggyengült és húsz év alatt 21 százalékról 18 százalékra csökkent a részesedése a világ gazdasági teljesítményéből. A blokk szerinte emellett képtelen a határai megvédésére vagy jelentős szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére, továbbá energiaellátási válság is sújtja.
– vélekedett, hozzátéve, hogy pedig ezeket akár a maga javára is fordíthatná a közösség.
A külügyminiszter szerint a magyar válaszok számos olyan területen kiválóan működtek, ahol a brüsszeli intézkedések kudarcot vallottak, ezért öt ajánlást fogalmazott meg.
„Védjék meg a határokat, ne engedjenek be mindenkit, és lehetőleg ne helyezzenek nyomást másokra, hogy elkövessék ugyanazt a hibát, mint ők” – ismertette az első „receptet”, rámutatva, hogy a migráció párhuzamos társadalmak kialakulásával, s így a biztonság romlásával járt Európa nyugati felében.
– folytatta. Ugyanakkor leszögezte, hogy 18 éves kora felett természetesen mindenki úgy él, ahogy akar, azt szeret, akit akar.
Szijjártó Péter ezután kitért arra, hogy „nem ideológiai kérdés, hogy melyik energiaelőállítási fajta zöld vagy fenntartható”, majd ennek kapcsán emlékeztetett, hogy több közép-európai ország is nukleáris energetikai kapacitásai bővítését tervezi. Negyedik pontként a koronavírus-vakcinák ügyének apropóján kijelentette, hogy „nem kell és nem is szabad mindenből politikai, pláne ideológiai kérdést csinálni, főleg nem akkor, amikor emberéletek mentéséről van szó”.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A jelek szerint a volt amerikai nagykövet még mindig nem érti teljesen a magyar külügyminiszter gondolatmenetét.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
