David Azerrad, a washingtoni Hillsdale College politikatudományi professzora szerint a magyar miniszterelnök „képes hatékonyan kormányozni, és olyan politikát folytat, amelynek súlya van.”
„Orbán Viktor tudja, hány óra” – mondta az Alapjogokért Központnak David Azerrad, a washingtoni Hillsdale College politikatudományi professzora. A fiatal kanadai konzervatív gondolkodó az amerikai közélet egyik legmarkánsabb alakja: határozott, jobboldali nézetei miatt sokak kedvence lett, de magára vonta a tengerentúli baloldal tehetetlen dühét is. Ugyanakkor a Republikánus Párt „nagy öregjeinek” szívébe sem lopta be magát, hisz akkor sem válogatja meg szavait, ha az ő baklövéseiket boncolgatja.
Azerradot a konzervativizmus jelenéről és jövőjéről kérdeztük, illetve szóba került az is, hogy ő miképpen látja a magyarországi fejleményeket a tengerentúlról – azért is, mert
2022 tavaszán várhatóan ő is Budapestre látogat a CPAC-re, „a nagy konzervatív dzsemborira” ahogy a rendezvényre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt nemzetközi sajtótájékoztatóján.
A beszélgetés elején David Azerradot a válságosnak tűnő amerikai politikai helyzetről kérdeztük, és gyorsan kiderült, hogy a professzor szerint is komoly a baj, sőt, úgy véli, hogy az USA már hosszú ideje rossz úton jár, és ebben a tengerentúli konzervatívokat is komoly felelősség terheli: „Az amerikai fejlődés iránya meglehetősen rossz volt, minden téren” – állította.
A republikánusok ugyan képesek voltak választásokat nyerni, bírókat is neveztek ki a Legfelsőbb Bíróságba, ám ezeket a sikereket nem tudták valódi eredményekre váltani. „A születési arányszám, a romlás, züllöttség és vulgaritás mértéke a közbeszédben, a középosztály jövedelme, és egy sor más szempont alapján is azt látjuk, hogy az ország ma rosszabb állapotban van, mint amikor a modern konzervatív mozgalom [a 60-as években – a szerk.] útnak indult” – hangsúlyozta David Azerrad.
„Amikor Barry Goldwater, későbbi – vesztes – republikánus elnökjelölt 1960-ban kiadta „Egy konzervatív lelkiismerete” című könyvét, hívhatta volna akár »Egy libertariánus lelkiismeretének« is”. Ebből kifolyólag „a konzervatívok annyira harciasan ellenezték az államapparátust, hogy egyrészt nem igazán tudták, hogyan éljenek a hatalommal, és mindez ahhoz vezetett, hogy a konzervativizmus nem bizonyult kormányzó filozófiának, pusztán intellektuális alapállásnak. Másrészt vagy nem vették észre azokat a fenyegető fejleményeket a populáris kultúrában, melyek aláásták a republikánus autonómia alapelvét, valamint az amerikai életfelfogást, vagy ha tudatosult is bennük a veszély, képtelenek voltak ellenállni a káros jelenségnek. Úgy gondolom, bizonyos szempontból a kezdetektől fogva rosszul értelmezték és rosszul alkalmazták a konzervativizmust.”
A harciasságáról ismert gondolkodó egyik alaptézise szerint a radikális baloldal térnyerése, és társadalmi rombolása lényegében megfosztotta az amerikaiakat saját hazájuktól, és mindez határozott, férfias ellenállást követel a jobboldaltól. „Ami a progresszió, a liberalizmus, a »demokratikus« szocializmus, a feminizmus, a szexuális forradalom, az identitáspolitika egy évszázada tartó tombolásának köszönhetően [az Egyesült Államokban] történt, ahhoz vezetett, hogy a jobboldal már nem érzi magát otthon ebben az országban.
A jobboldal úgy érzi, hogy a rezsim megvetéssel tekint rá, ellenséges a hagyományos amerikai életmóddal, az alapító atyák elveivel, azokkal a dolgokkal szemben, melyek a konzervatív amerikaiak szívéhez közel állnak”
– figyelmeztetett Azzerad. Éppen ezért élni kell a hatalommal a baloldal elleni küzdelemben: a jobboldal stratégiájának fókuszába annak törvényes megszerzését kell állítani. „Amikor pedig hatalomra kerülnek, a hatalmat hatékonyan kell felhasználni arra, hogy jutalmazzák a barátaikat és büntessék az ellenfeleiket” – állította.
A törvények és az alkotmányos rend tiszteletben tartása mellett Azerrad úgy véli, hogy a konzervatívok igenis tanulhatnak a baloldal agresszív fellépéséből, mely a sajátjaiknak kedvez, ellenfeleiket pedig igyekszik ellehetetleníteni. „Ha egyszer hatalomra kerülsz, erőforrásokat és megbecsülést kell juttatnod azokhoz az intézményekhez, melyek a bázisodat képezik, az államhatalmat arra kell használnod, hogy megvond az ellenfeleid forrásait, és befolyásodat pedig arra, hogy megszégyenítsd őket” – javasolta.
Éppen ezért a professzor határozott, agresszív jobboldali stratégiát vár a „globalista, identitárius baloldal” erős intézményeivel szemben, melyek a balliberális radikális politikai mozgalom valódi bázisát képezik – hiszen a média hazugságai, a közösségi hálók cenzúrája és a progresszív popkultúra társadalmi manipulációja nélkül esélyük sem lenne a hatalmat megkaparintani, illetve megtartani.
Azerrad külön kiemelte az amerikai egyetemek káros szerepét: „Nevessünk a képükbe. Gúnyoljuk ki a papírjaikat. Ezek az egyetemi diplomák értéktelenek. Kit érdekel, ha a Harvardra jártál?! Lehet, hogy a bőrszíned miatt vettek fel, vagy mert a szüleid is oda jártak. A Harvardot pedig nem érdekli az oktatásod. Valószínűleg nem beszélsz idegen nyelveket, nem olvastad Homéroszt, miért kéne, hogy engem lenyűgözzön a harvardi diplomád? Egy sokkal férfiasabb, agresszívabb, konfliktuskereső stratégiát szeretnék látni, mellyel a képükbe nevetünk. Annyi bizonyos, hogy a »woke« baloldalnak nincs humora. A többi vallási fanatikushoz hasonlóan, túlságosan el vannak telve a »szentségeikkel«. A vallási fanatikusok nem a humorérzékükről ismertek.”
Mivel Amerikát totálisan alkalmatlan vezetés irányítja – Azzerad kitért Biden elnök gyengeségére, és Harris alelnök hozzá nem értésére is –, velük szemben helye van a határozott fellépésnek. A professzor biztos abban, hogy az amerikai társadalom képes hangot adni elégedetlenségének, és ennek már ma is látja jeleit. „Ha azokat a sarlatánokat vesszük, akik Amerikát irányítják, úgy gondolom, velük szemben megjelenik az amerikai ellenállás egészséges, férfias szellemisége. Nem mindenki hajlandó letérdelni ezek előtt a sarlatánok előtt. Az elégedetlenség és a düh jelen van az amerikaiak körében,
csak olyan politikusokra van szükség, akik képesek képviselni a közhangulatot, irányítani tudják, és fel tudják használni az elitek ellen”
– mondta.
Természetesen Magyarország is szóba került, hiszen hazánk annak a világszerte tapasztalható konzervatív ébredésnek – ha úgy tetszik: ellenforradalomnak – az egyik motorja, melynek a professzor is részese. David Azerrad úgy látja, hogy bár hihetetlen nyomás nehezedik hazánkra a globális baloldal részéről, optimizmusra ad okot, hogy a magyar konzervatív politika sikereit szerte a világon elismerik a jobboldalon, és Orbán Viktorra sokan tekintenek példaképként: „Ahhoz képest, hogy Önök egy kis ország Kelet-Európában, hatalmas figyelmet kapnak. Hihetetlenül ellenséges kritikát az elitek részéről, akik szeretik Orbán Viktort »fasisztának« bélyegezni, de nagyon sok megbecsülést is a feltörekvő, új jobboldal részéről, a Nyugaton mindenhol erősödő populista, patrióta jobboldal soraiból.
Ők úgy gondolják, hogy Orbán miniszterelnök úr »tudja, hány óra«, képes hatékonyan kormányozni, és olyan politikát folytat, amelynek súlya van.”
Mint ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is említette nemzetközi sajtótájékoztatóján, jövő tavasszal – az Alapjogokért Központ szervezésében – hazánkba látogat a legnagyobb amerikai konzervatív politikai konferencia, a CPAC. Az amerikai konzervatív „dzsembori” közel fél évszázados múltra tekint vissza, és mára a jobboldali mozgalom zászlóshajójává vált. David Azerrad – aki maga is felszólal a CPAC Hungary-n – úgy véli: „az amerikai jobboldalnak van mit tanulnia a francia jobboldaltól, a magyar jobboldaltól, általában az európai jobboldaltól,” de arra is felhívta a figyelmet, hogy az európaiak is okulhatnak a tengerentúli konzervatívok sikereiből és – ami szerinte tanulságosabb – kudarcaiból.
Zárszóként David Azerrad arra emlékeztetett, hogy hiba volna a Hollywood által alkotott torz kép alapján megítélni az Egyesült Államokat. „Gondoljanak mindig arra, hogy a média és Hollywood által sugárzott kép Amerikáról igencsak torz. Van egy másik Amerika is, mely nem jelenik meg a The New York Times hasábjain, vagy ha mégis, akkor igen vitriolos stílusban. A TV-műsorokból nem derül ki, hogy az amerikaiak vasárnaponként templomba járnak. Nem mindenki, de sokan. Minden külföldi – nem csak az európaiak – hajlamos azt hinni, hogy kívül-belül ismeri Amerikát, mert az USA olyannyira izgatja a kollektív globális fantáziát. Az NBA, Hollywood, Harvard miatt. De ez az elit Amerikája. Van egy másik Amerika is, melyet a popkultúrában vagy figyelmen kívül hagynak, vagy teljesen eltorzítanak. Ne temessék el Amerika egészét az alapján a szemét alapján, mellyel Hollywood szennyezi az étert” – fogalmazott a beszélgetés végén Azerrad.
Az Alapjogokért Központ Facebook-oldalára felkerül több, felirattal ellátotott részlet a beszélgetésből, illetve angolul tudó olvasóink a teljes, vágatlan interjút a Központ Youtube-csatornáján tekinthetik meg:
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A miniszterelnök ismertette a jövő évi költségvetést, megjegyezte, fantasztikus éve lesz Magyarországnak. Összefoglalónk!
Hogy a TISZA-elnök nem ért az energetikai kérdésekhez, önmagában nem lenne baj – mondja a Mandinernek Cseh Tamás energiapolitikai szakértő, megjegyezve: „egyszerűbb dolga van az embernek, ha csak a felvétel indít/felvétel leállít gombot kell nyomogatnia”.
„Eltűnt a hang!” – mondták neki, hozzátéve, hogy mennyire sajnálják, mert így sajnos nem lehet leadni. Ám ekkor még nem tudták, hogy Ábrahám is rögzítette az elhangzottakat.
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
