„Orbán Viktor tudja, hány óra” – mondja az Alapjogokért Központnak a híres washingtoni professzor

„Orbán Viktor tudja, hány óra” – mondta az Alapjogokért Központnak David Azerrad, a washingtoni Hillsdale College politikatudományi professzora. A fiatal kanadai konzervatív gondolkodó az amerikai közélet egyik legmarkánsabb alakja: határozott, jobboldali nézetei miatt sokak kedvence lett, de magára vonta a tengerentúli baloldal tehetetlen dühét is. Ugyanakkor a Republikánus Párt „nagy öregjeinek” szívébe sem lopta be magát, hisz akkor sem válogatja meg szavait, ha az ő baklövéseiket boncolgatja.

Azerradot a konzervativizmus jelenéről és jövőjéről kérdeztük, illetve szóba került az is, hogy ő miképpen látja a magyarországi fejleményeket a tengerentúlról – azért is, mert

„Az amerikai fejlődés iránya meglehetősen rossz volt, minden téren”

A beszélgetés elején David Azerradot a válságosnak tűnő amerikai politikai helyzetről kérdeztük, és gyorsan kiderült, hogy a professzor szerint is komoly a baj, sőt, úgy véli, hogy az USA már hosszú ideje rossz úton jár, és ebben a tengerentúli konzervatívokat is komoly felelősség terheli: „Az amerikai fejlődés iránya meglehetősen rossz volt, minden téren” – állította.

A republikánusok ugyan képesek voltak választásokat nyerni, bírókat is neveztek ki a Legfelsőbb Bíróságba, ám ezeket a sikereket nem tudták valódi eredményekre váltani. „A születési arányszám, a romlás, züllöttség és vulgaritás mértéke a közbeszédben, a középosztály jövedelme, és egy sor más szempont alapján is azt látjuk, hogy az ország ma rosszabb állapotban van, mint amikor a modern konzervatív mozgalom [a 60-as években – a szerk.] útnak indult” – hangsúlyozta David Azerrad.

„Amikor Barry Goldwater, későbbi – vesztes – republikánus elnökjelölt 1960-ban kiadta „Egy konzervatív lelkiismerete” című könyvét, hívhatta volna akár »Egy libertariánus lelkiismeretének« is”. Ebből kifolyólag „a konzervatívok annyira harciasan ellenezték az államapparátust, hogy egyrészt nem igazán tudták, hogyan éljenek a hatalommal, és mindez ahhoz vezetett, hogy a konzervativizmus nem bizonyult kormányzó filozófiának, pusztán intellektuális alapállásnak. Másrészt vagy nem vették észre azokat a fenyegető fejleményeket a populáris kultúrában, melyek aláásták a republikánus autonómia alapelvét, valamint az amerikai életfelfogást, vagy ha tudatosult is bennük a veszély, képtelenek voltak ellenállni a káros jelenségnek. Úgy gondolom, bizonyos szempontból a kezdetektől fogva rosszul értelmezték és rosszul alkalmazták a konzervativizmust.”

„A jobboldal már nem érzi magát otthon” az Egyesült Államokban

A harciasságáról ismert gondolkodó egyik alaptézise szerint a radikális baloldal térnyerése, és társadalmi rombolása lényegében megfosztotta az amerikaiakat saját hazájuktól, és mindez határozott, férfias ellenállást követel a jobboldaltól. „Ami a progresszió, a liberalizmus, a »demokratikus« szocializmus, a feminizmus, a szexuális forradalom, az identitáspolitika egy évszázada tartó tombolásának köszönhetően [az Egyesült Államokban] történt, ahhoz vezetett, hogy a jobboldal már nem érzi magát otthon ebben az országban.

– figyelmeztetett Azzerad. Éppen ezért élni kell a hatalommal a baloldal elleni küzdelemben: a jobboldal stratégiájának fókuszába annak törvényes megszerzését kell állítani. „Amikor pedig hatalomra kerülnek, a hatalmat hatékonyan kell felhasználni arra, hogy jutalmazzák a barátaikat és büntessék az ellenfeleiket” – állította.

A törvények és az alkotmányos rend tiszteletben tartása mellett Azerrad úgy véli, hogy a konzervatívok igenis tanulhatnak a baloldal agresszív fellépéséből, mely a sajátjaiknak kedvez, ellenfeleiket pedig igyekszik ellehetetleníteni. „Ha egyszer hatalomra kerülsz, erőforrásokat és megbecsülést kell juttatnod azokhoz az intézményekhez, melyek a bázisodat képezik, az államhatalmat arra kell használnod, hogy megvond az ellenfeleid forrásait, és befolyásodat pedig arra, hogy megszégyenítsd őket” – javasolta. 

Éppen ezért a professzor határozott, agresszív jobboldali stratégiát vár a „globalista, identitárius baloldal” erős intézményeivel szemben, melyek a balliberális radikális politikai mozgalom valódi bázisát képezik – hiszen a média hazugságai, a közösségi hálók cenzúrája és a progresszív popkultúra társadalmi manipulációja nélkül esélyük sem lenne a hatalmat megkaparintani, illetve megtartani.

Az amerikai egyetemek káros szerepe

Azerrad külön kiemelte az amerikai egyetemek káros szerepét: „Nevessünk a képükbe. Gúnyoljuk ki a papírjaikat. Ezek az egyetemi diplomák értéktelenek. Kit érdekel, ha a Harvardra jártál?! Lehet, hogy a bőrszíned miatt vettek fel, vagy mert a szüleid is oda jártak. A Harvardot pedig nem érdekli az oktatásod. Valószínűleg nem beszélsz idegen nyelveket, nem olvastad Homéroszt, miért kéne, hogy engem lenyűgözzön a harvardi diplomád? Egy sokkal férfiasabb, agresszívabb, konfliktuskereső stratégiát szeretnék látni, mellyel a képükbe nevetünk. Annyi bizonyos, hogy a »woke« baloldalnak nincs humora. A többi vallási fanatikushoz hasonlóan, túlságosan el vannak telve a »szentségeikkel«. A vallási fanatikusok nem a humorérzékükről ismertek.”

Mivel Amerikát totálisan alkalmatlan vezetés irányítja – Azzerad kitért Biden elnök gyengeségére, és Harris alelnök hozzá nem értésére is –, velük szemben helye van a határozott fellépésnek. A professzor biztos abban, hogy az amerikai társadalom képes hangot adni elégedetlenségének, és ennek már ma is látja jeleit. „Ha azokat a sarlatánokat vesszük, akik Amerikát irányítják, úgy gondolom, velük szemben megjelenik az amerikai ellenállás egészséges, férfias szellemisége. Nem mindenki hajlandó letérdelni ezek előtt a sarlatánok előtt. Az elégedetlenség és a düh jelen van az amerikaiak körében,

– mondta.

Természetesen Magyarország is szóba került, hiszen hazánk annak a világszerte tapasztalható konzervatív ébredésnek – ha úgy tetszik: ellenforradalomnak – az egyik motorja, melynek a professzor is részese. David Azerrad úgy látja, hogy bár hihetetlen nyomás nehezedik hazánkra a globális baloldal részéről, optimizmusra ad okot, hogy a magyar konzervatív politika sikereit szerte a világon elismerik a jobboldalon, és Orbán Viktorra sokan tekintenek példaképként: „Ahhoz képest, hogy Önök egy kis ország Kelet-Európában, hatalmas figyelmet kapnak. Hihetetlenül ellenséges kritikát az elitek részéről, akik szeretik Orbán Viktort »fasisztának« bélyegezni, de nagyon sok megbecsülést is a feltörekvő, új jobboldal részéről, a Nyugaton mindenhol erősödő populista, patrióta jobboldal soraiból.

Mint ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is említette nemzetközi sajtótájékoztatóján, jövő tavasszal – az Alapjogokért Központ szervezésében – hazánkba látogat a legnagyobb amerikai konzervatív politikai konferencia, a CPAC. Az amerikai konzervatív „dzsembori” közel fél évszázados múltra tekint vissza, és mára a jobboldali mozgalom zászlóshajójává vált. David Azerrad – aki maga is felszólal a CPAC Hungary-n –  úgy véli: „az amerikai jobboldalnak van mit tanulnia a francia jobboldaltól, a magyar jobboldaltól, általában az európai jobboldaltól,” de arra is felhívta a figyelmet, hogy az európaiak is okulhatnak a tengerentúli konzervatívok sikereiből és – ami szerinte tanulságosabb – kudarcaiból. 

Zárszóként David Azerrad arra emlékeztetett, hogy hiba volna a Hollywood által alkotott torz kép alapján megítélni az Egyesült Államokat. „Gondoljanak mindig arra, hogy a média és Hollywood által sugárzott kép Amerikáról igencsak torz. Van egy másik Amerika is, mely nem jelenik meg a The New York Times hasábjain, vagy ha mégis, akkor igen vitriolos stílusban. A TV-műsorokból nem derül ki, hogy az amerikaiak vasárnaponként templomba járnak. Nem mindenki, de sokan. Minden külföldi – nem csak az európaiak – hajlamos azt hinni, hogy kívül-belül ismeri Amerikát, mert az USA olyannyira izgatja a kollektív globális fantáziát. Az NBA, Hollywood, Harvard miatt. De ez az elit Amerikája. Van egy másik Amerika is, melyet a popkultúrában vagy figyelmen kívül hagynak, vagy teljesen eltorzítanak. Ne temessék el Amerika egészét az alapján a szemét alapján, mellyel Hollywood szennyezi az étert” – fogalmazott a beszélgetés végén Azerrad. 

Az Alapjogokért Központ Facebook-oldalára felkerül több, felirattal ellátotott részlet a beszélgetésből, illetve angolul tudó olvasóink a teljes, vágatlan interjút a Központ Youtube-csatornáján tekinthetik meg: