Az abszolút többség az életkörülményeket negatívan befolyásoló hatásokra van felkészülve a Real-PR mérése alapján, ha győzne az ellenzék.
A Real-PR 93. az augusztusi mérés után újra megvizsgálta több szempontból, hogy a választók milyen változásokra számítanak gazdasági kérdésekben, ha a baloldal kerülne hatalomra. Az abszolút többség az életkörülményeket negatívan befolyásoló hatásokra van felkészülve,
illetve emelné a munkavállalókat és a vállalkozásokat terhelő adókat. Még pesszimistább várakozások tapasztalhatók a rezsiköltségeket illetően, 64 százalék vélekedik úgy, hogy ezek növekednének, ha tavasszal a baloldal jutna kormányra. Már az augusztusi kutatásban is számottevően meghaladta a baloldali győzelem esetén kedvezőtlen változásokra számítók aránya az optimisták számát, de két kérdésnél tovább nőtt a különbség, a korábbitól 5 százalékkal többen gondolják úgy, hogy a baloldal csökkentené a gyermekvállalási és családi támogatásokat, és 7 százalékkal többen számítanak a rezsiköltségek emelkedésére, az ellenvélemények száma 4, illetve 6 százalékkal csökkent.
Megállapítható tehát, írják, hogy a választók körében
Ezek szerint, ha a 2022-es választás döntő mértékben az életkörülmények várható alakulásán múlik, az jelentősen csökkenti a baloldal esélyeit, márpedig ez sokaknál jelentős döntésbefolyásoló tényező. A három vizsgált témakör közül csak az adókat érintőnél nem mutatható ki érdemi változás, de a többség azzal kapcsolatban is negatívan vélekedik, 52 százalék szerint a baloldal emelné a vállalkozásokat és a munkavállalókat terhelő adókat, mindössze 29 százalék szerint nem. Fontos jelzés a választók véleményéről, hogy ha a négy válaszkategória arányát nézzük, mindhárom kérdésnél az egyértelműen negatív várakozás alkot relatív többséget, a rezsiköltségek emelkedésében 41 százalék, a családi támogatások csökkenésében 30 százalék, a munkavállalói és vállalkozói adók emelésében 28 biztos, ha esetleg a baloldal nyerné a választást. Ezzel szemben mindössze 10 százalék körüli azok aránya, akik szerint biztosan nem történne negatív változás a három vizsgált témakörben.
Bár minden tekintetben pesszimistábbak a vidékiek, mint a budapestiek, de a rezsiköltségeket illetően
57 százalékuk nyilatkozott így, vidéken 8 százalékkal többen, tehát közel kétharmadnyian (65 százalék). A vidéki lakosság körében azok is abszolút többséget alkotnak 54-55 százalékos részaránnyal, akik szerint a baloldal emelné a munkavállalói és vállalkozói adókat, illetve csökkentené a gyermekvállalási és családi támogatásokat, ellenvéleményen mindössze 27 százalék, illetve 32 százalék van. A budapestiek a két utóbbi kérdésben megosztottnak látszanak, az optimista és a pesszimista vélemények között mindössze 3 százalékos eltérés van, az adóemelést illetően a negatív, a családi támogatások csökkentése kapcsán a pozitív várakozás nagyobb.
Módszer: 1000 fős, országos reprezentatív telefonos kutatások, 2021. augusztus 02-04, december 21-23. Hibahatár: legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalék. A cégről: A Real-PR 93 közel harminc éve végez helyi és országos közvélemény-kutatásokat, gazdasági és közéleti megrendelők számára.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Ma már biztosra vehető, hogy a hazai pártrendszer jelentős átrendeződése előtt állunk.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
