Sikersztorivá vált az egyetemi modellváltás a kormánybiztos szerint.
A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: még azok is támogatólag léptek fel az utóbbi hónapokban, akik korábban élesen bírálták az új szisztémát, mert megtapasztalták, hogy ennyi pénz még soha nem érkezett az egyetemekre, írja az Index. Hozzátették: Stumpf István az InfoRádió műsorában a magyar egyetemi rendszert egy nagy hajóhoz hasonlította; szerinte nagyon nehéz megmozgatni egy ilyen rendszert, a modellváltás viszont elindította a versenyképesség irányába. A cél: a hallgatókat Magyarországon tartani, jó minőségű tudással felvértezni őket, és az egyetemi tanároknak pedig olyan fizetést adni, ami miatt érdemes legyen vállalni az oktatói, kutatói életpályát. A kormánybiztos úgy látja: az egyetemi modellváltás a magyar versenyképességnek a záloga, a nemzeti tudástermelés megújításának a kulcskérdése.
Stumpf megemlítette: a Semmelweis Egyetem már a 277. helyre tornászta fel magát, a Corvinus is előre lépett a rangsorban, ahogyan a Soproni Egyetem is. Jelezte: a magyar felsőoktatás egy rendkívül plurális struktúra; 63 egyetem van, abból 21 a KEKVA-s, vagyis közérdekű vagyonkezelői alapítvány által működtetett egyetem, 24 az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény, 12 magánegyetem van, és 6 állami fenntartású. Stumpf utalt arra, amikor elvállalta ezt a pozíciót, akkor egyértelművé tette, hogy csak azokkal az egyetemekkel kell az államnak megállapodnia, amelyek maguk kezdeményezik a modellváltást. Azt is
Hozzáfűzte: a Moholy-Nagy Egyetem az elsők között volt, amelyik kifejezetten szorgalmazta, hogy alapítványi formában működjön.
A kormánybiztos megjegyezte: a korábbi, hallgatói szám alapján működő fejkvóta finanszírozási rendszert az új modellben felváltja az úgynevezett teljesítményalapú szisztéma. Meghatározott feltételeknek kell megfelelni a támogatás elnyeréséhez. Hozzátette: dupla annyi költségvetési forrás jut az egyetemi szférának, mint korábban. Stumpf István hangsúlyozta: ez az összeg 2022-ben mintegy ezermilliárd forint. Ebből csaknem 300 milliárd forint a teljesítményalapú bérezés. A kormánybiztos beszélt az új Tokaj-Hegyalja Egyetemről, aminek ő a kuratóriumi elnöke. Ez egy zöldmezős beruházás, az Esterházy Egyetem sárospataki kampuszát vette át a tokaji felsőoktatási intézmény, háromszáz hallgatójával egyetemben, akik pedagógusképzésben, óvónőképzésben, szőlész-borász, turizmus szakokon tanulnak, zömük levelező. Most indít az új intézmény egy keresztféléves kurzust, aminek a fókuszában a szőlészet-borászat lesz. Stumpf azt szeretné, ha öt év múlva a Tokaj-Hegyalja Egyetem az ország első szőlész-borászképző egyetemei közé tartozna, írja az Index.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Létezik-e még a polgári Magyarország? Mit gondol a digitális honfoglalásról? Sikerül-e megreformálni az Európai Uniót? Interjú a volt kancelláriaminiszterrel.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
A kínai Wisdom Motor az első európai gyárát Magyarországon építheti meg – jelentette be a cég vezetője egy hongkongi közlekedési konferencián.
Sokaknál kiverte a biztosítékot, ami Erdélyben történt.
