Századvég: A külföldről finanszírozott NGO-k nem vizsgálódnak a baloldal korrupciógyanús ügyeiben

Mint írták, a Városháza értékesítésének ügye nem csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal politikájának továbbra is szerves részét képezi a nemzeti vagyon kiárusításának gondolata, hanem egy többszintű, a fővárosi ingatlanértékesítéseket behálózó és jutalékrendszeren alapuló mechanizmusra is rávilágított, mely a baloldali döntéshozók és a hozzájuk kötődő üzleti körök között szerveződhet. A nyilvánosságra került dokumentumok és felvételek ellenére továbbra sem vizsgálódnak az ügyben a korrupció következetes üldözését rendszeresen számon kérő oknyomozó újságírói csoportok.

Kettős mércével mérnek a baloldalon a korrupció ügyében

„E jelenség azonban nem előzmény nélküli, ugyanis ha megvizsgáljuk a közelmúlt legjelentősebb korrupciós vagy korrupciógyanús baloldali ügyeit, akkor hasonló kettős mércével találkozhatunk. Mindez nem véletlen, hiszen ezeket a szervezeteket külföldi NGO-k finanszírozzák hatalmas összegekkel, céljuk pedig valójában nem a korrupció elleni harc, hanem a nemzetközi baloldali hálózat intervenciós stratégiájának végrehajtása” – fogalmaztak az elemzésben.    

Jelezték, egy hónapja került nyilvánosságra, hogy Budapest baloldali vezetése a műemléki védelem alatt álló Városháza épületének értékesítését tervezhette. A fővárosi vezetés „a kezdetektől fogva tagadta az eladást övező híreket”; később ugyanakkor kiderült, hogy ennek ellenére is tárgyalások folyhattak a Városháza értékesítéséről – mindez azonban érdemi következmények nélkül maradt – tették hozzá, megjegyezve, hogy az eladásról való engedély nélküli tárgyalások „mindössze egy írásbeli fegyelmit vontak maguk után a baloldalon”.    

A korrupciómentes közélet megteremtéséhez nem tartoznak hozzá a baloldal bűnei

„Miközben pedig a rendőrség jelenleg is számos bűncselekmény (például befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés) elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárásokat az ügyben, addig az állítólag a korrupciómentes közélet megteremtéséért létrejövő NGO-k továbbra sem vizsgálódnak.”    

A Századvég a hasonló ügyek között megemlítette a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kapcsolódó előnytelen telekcsere-szerződések ügyét. Az elhúzódó vagyonkezelési botrány végére a Kúria jogerős ítélete tett pontot, mely hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két egykori vezetőjét – idézték fel.    

A Malév bedöntése a Bajnai-kormány bűne volt

Emlékeztettek arra is, hogy a Malévot mindössze 200 millió forintért értékesítette egy orosz hátterű cégnek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. a Gyurcsány-kormány idején, majd a légitársaságot 25 milliárd forintért vásárolta vissza a Bajnai-kormány. „A nemzetstratégiai és gazdasági szempontból is irracionális üzletet számos gyanús körülmény övezte, mely a nemzeti vállalat későbbi csődbemeneteléhez is hozzájárulhatott.”    

Úgy folytatták, hogy a baloldali vezetésű szegedi önkormányzat által jelentős megbízásokban részesített építőipari cég, a Szeviép Zrt. a feltételezések szerint az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon nyújtott kölcsönökkel csődbűncselekményt valósíthatott meg, melynek eredményeképpen közel 500 kisvállalkozót károsíthattak meg, összességében pedig több milliárd forint tűnhetett el.    

Gyurcsány cége jogtalanul pénzelte Gyurcsány politikai pártját

Kitértek arra is: a Gyurcsány család érdekeltségébe tartozó Altus Befektetési Zrt. által létrehozott konzorcium 5 millió eurós uniós támogatásban részesült, melyből az Altus Portfolio Kft. a gyanú szerint jogosulatlanul nyújthatott kölcsönöket a Demokratikus Koalíciónak, valamint a Czeglédy Csabához köthető Human Operator Zrt.-nek, ez utóbbival összefüggésben pedig tartozás fedezetének elvonása bűntette is megvalósulhatott.    

A BKV-per néven ismertté vált ügyet végül a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete zárta le, mely kimondta, hogy a bűnösnek talált vádlottak részt vettek a BKV számára szükségtelen szerződések megkötésében, ezek során pedig különböző vállalkozásokat úgy juttattak pénzösszegekhez, hogy ezzel a BKV-nak több százmilliós kárt okoztak.    

„Ez csupán néhány a baloldal azon korrupciós, illetve korrupciógyanús ügyei közül, melyekben bár bőven lett volna mit vizsgálniuk, ennek ellenére a korrupció következetes üldözését gyakorta számon kérő – hazánkban ténykedő oknyomozó NGO-k – vagy semmilyen vagy csupán mérsékelt fellépést tanúsítottak. Az alkalmazott kettős mérce valódi oka, hogy e csoportok tevékenységét többek között olyan külföldi szervezetek támogatják hatalmas összegekkel, mint a Soros György által alapított Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok)” – hangsúlyozták.

(MTI)

Fotó: FANATIC STUDIO / GARY WATERS / SC / FST / Science Photo Library via AFP