Pert nyert a Vasarnap.hu Pál Mártonékkal szemben

Szerdán a Fővárosi Ítélőtábla a Vasarnap.hu javára döntött abban a peres eljárásban, amelyet hónapokkal ezelőtt Pál Márton és Hanol Ádám indítottak. A keresztény közéleti újságot azért citálta bíróság elé a szivárványmozgalom két, országosan ismert arca, mert úgy vélték, a lap egy korábbi cikke – bár nem nevesített senkit – rájuk célozva töprengett arról, vajon milyen élete lesz később egy olyan gyermeknek, akit „két apuka” nevel fel. 

Az ügyben az elsőfokú eljárás Páléknak adott igazat, bár közösségi oldalukon akkor közzétett győzelmi jelentésükben már ők is azt vetítették előre, hogy az ügynek minden bizonnyal lesz még folytatása. (A másodfokú ítéletről egyelőre nem kommunikáltak semmit követőik számára.) Az eset érdekessége volt, hogy a bíróság akkor kizárólag a felperesek tanúit volt hajlandó meghallgatni, az újság által állított tanúk a bíróság épületébe sem léphettek be. Mivel pedig Pál és Hanol barátai azt vallották, a cikket olvasva azonnal ismerőseikre asszociáltak, a bíró úgy ítélte meg, bárki más is rájuk következtetett volna, így pedig sérült az egyébként aktivizmusát nyíltan vállaló, a hazai LMBTQ-mozgalomban központi szerepet játszó pár hírneve. 

Közszereplők esetén tágabb a határ

Az újság azonban úgy döntött, fellebbez és kitart igazsága mellett. A sajtó-helyreigazítási per másodfokon folytatódott, amely során a Fővárosi Ítélőtábla végül megváltoztatta a korábbi bírói döntést. 

Az indoklás szerint a téma, amelyet a keresztény lap publicisztikája is felvetett, a széleskörű társadalmi vita során közüggyé vált, Pál Márton és Hanol Ádám pedig „önként vállalták a nyilvánosság előtt személyes helyzetük részletes feltárását és az örökbefogadási eljáráshoz kötődően a jogi normák módosításával kapcsolatos álláspontjuk nyilvános megfogalmazását, és ezzel a közérdekű témáról folyó nyilvános párbeszéd részévé, a közéleti vita aktív alakítóivá váltak”. Ebből pedig az következik, hogy a felperesek személyiségvédelme – közszereplőként – korlátozottabb, velük kapcsolatosan pedig tágabbak a véleménynyilvánítás lehetőségei. 

A tolerancia nem lehet korlátok nélküli

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az ominózus cikk alapvető üzenete az, hogy

ezt pedig a társadalom többségi álláspontja mellett a jogszabályi környezet is alátámasztja. Ismeretes: a törvény értelmében csak házaspárok, illetve egyedülálló személyek számára engedélyezett az örökbefogadás. A lap érvelése alapján így arra lehet következtetni, hogy „amennyiben az örökbefogadott gyermek mégsem egy házaspár vagy egy egyedülálló személy nevelésébe kerül, az feltehetően a jogszabályi környezet kijátszásának eredménye”. 

Ezzel szemben Pál Márton úgy a médiamegjelenései, mind a peres eljárás során arról nyilatkozott, hogy az örökbefogadási eljárásban magát egyedülálló személyként tüntette fel, azaz valós családi állapotától eltérő információt adott meg – azaz elismerte a helyzet ellentmondásos voltát. A bíróság elfogadta a Vasarnap.hu érvelését és rámutatott; a cikk szerzőjének fentiekből levont következtetése az ítélkezési gyakorlat szerint nem alapozta meg a sajtó-helyreigazítást. 

A sajtószabadság érvényesülésének fontos eleme, hogy a sajtó számára adott legyen a lehetőség, hogy a rendelkezésre álló információkból következtetéseket vonjon le, azokról pedig önálló véleményt alkothasson – hangsúlyozta továbbá a bíróság. 

„Végre a helyére került valami”

„A másodfokú bíróság ítélete után sokféle érzés kavargott bennünk. Egyrészt, az értetlenséget és döbbenetet kiváltó elsőfokú döntés után most úgy éreztük: valami végre a helyére került” – mondta a Mandinernek Mészáros Erika, a Vasarnap.hu megbízott főszerkesztője. Hozzátette, erőt és bizalmat is adott a szerkesztőség számára az új ítélet, bizalmat abban, hogy valami elkezdődött idehaza, és ezután „talán már nem jár megbélyegzés és meghurcolás azért, mert kimondjuk a valót, mert az igazi törvény mentén élünk és dolgozunk”. 

A megbízott főszerkesztő szerint a megfellebbezhetetlen ítélet „elképesztő szakmaisággal és alapos részletességgel” elemezte ügyüket. Mint mondta, természetessé kell válnia, hogy a törvény betűje győzedelmeskedik – ha másként nem, legalább második nekifutásra. Emlékeztetett: egy közfelháborodást keltő elsőfokú ítélet után, másodfokon adott csak igazat a bíróság a KDNP-s Vejkey Imrének is, aki a Népszava karikaturistája által készített Krisztus- és kereszténygyalázó rajz miatt fordult korábban a bírósághoz. 

Mészáros Erika hozzátette ugyanakkor azt is, üröm az örömben, hogy egy kérdés, a legfontosabb kérdés még mindig megválaszolatlan, vagyis mire számíthat a „kétapukás” kisfiú?

Az ítélőtábla a felpereseket az első- és másodfokú perköltség, valamint a kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére is kötelezte. A másodfokú ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. 
 

Kiemelt kép: Google Street view