A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérése szerint a megkérdezett tanárok kétharmada még 200 ezer forintos cafeteria mellett is visszautasítja a 10 százalékos béremelést.
Az elmúlt napokban felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a kormány ajánlatáról: a megkérdezettek kétharmada elutasítja a 10 százalékos béremelést, még akkor is, ha 200 ezres cafetéria járna hozzá – közölte az mfor.hu. A PSZ 2021. november 19-29-ig kérdőívben mérte fel, hogy a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalásokon tett javaslataikkal, illetve a kormány javaslataival a közoktatásban dolgozók mennyire értenek egyet - olvasható az érdekvédelmi szervezet honlapján.
A 12 pontos kérdőívet 5749-an töltötték ki. A felmérésben 9 kérdés vonatkozott a sztrájkkövetelésekre. A válaszadók többsége pedagógus volt, utána a tankerületi és általános iskolai személyek töltötték ki legnagyobb arányban a kérdőívet.
A következő kérdésekre várta a PSZ a válaszokat:
1. Egyetérte-e azzal, hogy a teljes oktatási ágazatban dolgozók számára azonos járványi intézkedésekről szóló jogszabályok legyenek? - 78,7 százalék válaszolt IGEN-nel
2. Egyetért-e azzal, hogy a köznevelésben és a szakképzésben foglalkoztatott valamennyi, a kötelező oltást megtagadóval szemben a fizetés nélküli szabadság elrendelése helyett más „kötelező intézkedéseket” vezessenek be (például heti rendszeres tesztelés, FFP2-es maszk kötelező viselése)? - 78,7 százalék válaszolt IGEN-nel
3. Egyetért-e azzal, hogy a kötelezően elrendelt oltások felvételét követően keletkező egészségkárosodás esetén az államot terhelje a kártérítési felelősség, és ne a gyógyszergyártót kelljen perelni? - 86,4 százalék válaszolt IGEN-nel
4. Megfelelő béremelési ajánlatnak tartja-e a kormány 10 százalékos, alapbéren kívüli juttatásra tett ajánlatát? - 97,7 százalék tartja kevésnek
5. Hány százalékos alapbéremelést tekint elégségesnek, amely hosszabb távon is pályán tartaná? - a kollégák 54 százalékos átlagban 54 százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak.
6. Megfelelőnek tartja-e a kormány heti 22-24 óra, tanítással lekötött munkaidőre tett javaslatát? - 54,6 százalék válaszolt NEM-mel
7. Elfogadhatónak tartja-e a technikai alkalmazottak számára az amúgy is kötelező minimálbér, illetve garantált bérminimum emelését, úgy, hogy azon felül semmilyen más emelést nem kapnak? - 83,6 százalék válaszolt NEM-mel
8. Támogatja-e, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők foglalkozással lekötött munkaideje 35 óra legyen, és hetente 5 órát felkészülésre fordíthassanak? - 79,7 százalék válaszolt IGEN-nel
9. Egyetért-e a kormány azon javaslatával, hogy ha a szakszervezetek elfogadják a 10 százalékos alapbéren kívüli juttatást, akkor jövőre 200 000 forint (ez havi 16.700 forint) SZÉP-kártyára feltöltött juttatást ad a főállású munkavállalóknak, a heti 7 óránál többet, de 22 óránál kevesebbet tanító alkalmazottaknak pedig 100 000 forintnyi készpénzt? - 65,2 százalék válaszolt NEM-mel
Borítókép: Mónus Márton
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Szerintük a jelenlegi rendszer nem alkalmas valós teljesítmény mérésére.
Az ukrán közoktatást egyszerre sújtja a háború, a kivándorlás, a születésszám visszaesése, a tanárhiány és a tanulási veszteség, miközben a pedagógusok szerint a motiváció hiánya és a tartós stressz egyre mélyebb nyomot hagy a gyerekek teljesítményén.
A kormányváltással nagy a várakozás a résztvevőkben, hogy valódi pozitív változások indulnak el a rendszerben.
Nem mindennapi munkalehetőség.
Legkésőbb áprilisban mindenki pedagógus kézhez kapja az egységes plusz összeget.
A tanár nem mindenható, ahogy a szülő sem, de jelen kell lennie, mert néha éppen a jelenlét a legnagyobb védelem.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
A filmrendezőt februárban a rendőrség is körözte, most ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit egy interjúban.
