A kormányfő a Szépművészeti Múzeumban tartott eseményen azt mondta: „vagyunk mi, akik a rezsit csökkentettük, alacsonyan akarjuk tartani”. És vannak, akik azt mondják, hogy ez ésszerűtlen, hagyni kell, hogy a piac szabályozza ezt a kérdést, az emberek majd fogyasztanak inkább kevesebbet, és „fölmondják a liberális tankönyveket”. Ennek, ha politikai gyakorlattá vagy kormányzati tevékenységgé válik, az lesz az eredménye, hogy megemelkednek a megélhetési költségek – mutatott rá Orbán Viktor.
Jön a meló
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 2006-ban megalakult Nézőpont Intézet az elmúlt három választás fényében jól szokta megítélni a várható végeredményt.
Hozzátette: egy nagyarányú választási siker megszületéséhez először elemzésre van szükség, majd tervezésre, ezután pedig dolgozni kell, „jön a meló”, és a végén kihirdetik az eredményt. Egy komoly választási győzelemhez, az egymásra következő választási győzelmekhez pedig még inkább nagyon sok munkát kell elvégezni. „A győzelmet nem fújja be a szél”, kétharmada nincs az embernek véletlenül, különösen nem kétszer vagy háromszor egymás után – fogalmazott.
2006-2010: A hazugság kora
A miniszterelnök a 2006-os őszödi beszéd utáni időszakot a hazugság korának nevezte. Hangsúlyozta: azokban az években tudatosan és összehangoltan „megvezettek egy egész országot”, úgy lehetett választást nyerni, hogy titkolták és meghamisították a költségvetés számait, nehogy kiderüljön az emberek a választók számára, hogy mi is a valóságos helyzet.
A kormányfő George Orwellt idézve azt mondta: a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít.
Így ha a Nézőpont Intézet 2006-os megalakulására gondolnak, akkor nyugodtan minősíthetik az intézetet egy forradalmi szervezetnek. A Nézőpont ugyanis egy olyan intézményként jött létre, amely akkor is ki merte mondani, hogy „kettő meg kettő az négy”, amikor mindenki az ellenkezőjét harsogta – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta: nem győznek hálásak lenni a Nézőpont Intézetnek azért, hogy segítettek leszámolni a „hazugság korával”.
Kellenek a magyar „think tankok”
Kifejtette: a politikai elemzés, mint szakma 2006-ban meglehetősen kezdetleges állapotban volt Magyarországon, és innen jutottak el oda, hogy ma már korszerű, nyugat-európai mércével is felépítettnek mondható elemző-kutató munka folyik. Azt mondta, ha van olyan szakma, ahol kell távolságtartás, személyes elfogultságtól mentes, objektív nézőpont, amely tájékoztat arról, hogy
a döntéseink nem önmagukban, hanem összességében mégis milyen irányba viszik az ország szekerét”,
akkor az mindenképpen a politikusok szakmája. Kell egy olyan háttér – ilyen a Nézőpont Intézet is –, amelynek az a küldetése, hogy torzításmentesen, a valóság igényével és a tudomány eszközeivel szemlélje ezt a munkát – magyarázta. Megjegyezte: a Nézőpont volt talán az első olyan magyar intézet, amely átgondoltan és tudatosan a nyugati think-tankek mintájára jött létre Magyarországon.