Hogyan lehet tiszteletben tartani egy alkotmány szellemét, ha közben esetleg megsértik a törvény betűjét? – a Financial Times európai vezető szerkesztőjének a lap szerdai számában megjelent véleménycikke szerint ez a legfőbb dilemma, ami a jövő április választásokra készülő magyar ellenzék előtt áll, miután az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány több lépésben úgy módosította az ország Alaptörvényét, hogy az „bebetonozza” a Fidesz hatalmát, illetve segítségével egy olyan „mélyállamot” építettek ki, melyen keresztül a jelenlegi kormányfő még egy ellenzéki választási győzelem esetén is komoly befolyást tudna kifejteni.
Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a lapnak nemrégiben adott interjújában ezzel kapcsolatban kijelentette, az ellenzék győzelme esetén
népszavazást tartanának az alkotmányos reformokról,
hogy lebontsák az Orbán Viktor számára „leválthatatlanságot és legyőzhetetlenséget” biztosító rendszert, jogászok azonban rámutattak, hogy az alkotmány csak az Országgyűlés kétharmados többségének egyetértésével módosítható, amire az ellenzék nem számíthat.
A Financial Times publicistája hozzátette: bár a demokráciákban teljesen megszokott, hogy egy új kormány örököl egyes tisztviselőket elődjétől, de az Orbán-kormány régóta meglévő kétharmados parlamenti többsége révén több területen is – így például a költségvetést érintően vétójoggal rendelkező, és így akár kormányválságot is előidézni képes Költségvetési Tanácsban –
leválthatatlanná tette saját kinevezettjeit,
ezzel jelentősen megkötve esetleges utódai kezét.
A cikkíró szerint egyes elemzők attól tartanak, hogy a Márki-Zay Péter által szorgalmazott alkotmányos reform megoszthatja az ellenzéket belül, illetve az ellenzék választási győzelme esetén azonnali alkotmányos válságot robbanthat ki, és nemcsak rossz precedenst mutathat a későbbiekre, de a jogállamiság fenntartására törekvő EU szempontjából is kényes helyzetet teremthet.
(Fotó: MTI)