Dr. Ari Eszter: Iskolai érzékenyítést nem tarthat ciszheteró ember

Jellemzően középiskolásoknak, de felnőttek, cégek és felsőoktatási intézmények is felkereshetik a Melegség és megismerés programot, melyet meleg szervezetek tartanak iskolákban Magyarországon. A program egyik előadója, Dr. Ari Eszter szerint nagyon ritkán előfordult, hogy általános iskola 8. osztályába is mentek az iskolai érzékenyítő programmal, melyet minden esetben egy LMBTQ-ember vezet, ilyen órát „ciszheteró szövetségesek – bármennyire is örülünk a támogatásuknak – nem tarthatnak”.

A szervező szerint mindig az iskola hívja a programot és van, hogy többször is ugyanoda hívják vissza őket, mivel „sok párhuzamos osztály van egyes intézményben, illetve minden évben új diákok érkeznek”. A szervező állítása szerint sokszor egy diák coming outja adja az érzékenyítő óra apropóját. „Az osztályfőnök jó fej, és úgy gondolja, segít lehetőséget teremteni a beszélgetésre, hogy az érintettnek és a társainak is könnyebb legyen kezelni a helyzetet. Létezik ezenkívül a Civil kurázsi nevű program is, amelynek keretében több civil szervezet tart érzékenyítő órákat középiskolákban, ezek közül egy a Melegség és megismerés” – hangzik el az interjúban. 

A foglalkozás Ideális esetben 90 percig tart egyhuzamban

„Párban vezetjük, minden foglalkozástartónál feltétel, hogy két hétvégi (összesen 4 egész napos) képzésen elsajátítsa az érzékenyítő óra módszertanát. Bár transz és queer emberek is vannak a csoportban, a foglalkozásokat legtöbbször egy meleg férfi és egy leszbikus nő bonyolítja le – törekszünk arra, hogy eltérő identitásúak legyenek a pár tagjai. Az alkalmat jégtörőjátékkal kezdjük, hogy oldódjon a hangulat. Ennek minimális köze van a melegséghez. Teszem azt, székfoglalót játszunk, azaz mondunk valami pozitív jelzőt, és akire igaz, az feláll, helyet cserél a többiekkel, de mivel eggyel kevesebb szék van kitéve, így valaki állva marad, és akkor ő mondja a következő állítást. Persze már itt is bedobunk ilyet, hogy »voltam már szerelmes« és ehhez hasonló, vad dolgokat. 

Ezt követően bemutatjuk nagyon röviden a Szimpozion és a Labrisz Egyesületet, azt a két szervezetet, amelyek életre hívták a programot. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy ingyenesen elérhető a Háttér Társaság Lelkisegély-szolgálata, ha valakinek pszichés támogatásra lenne szüksége. Ezután mindkét foglalkozástartó elmondja a melegségével kapcsolatos élettörténetét. Ilyenkor arra kérjük a diákokat, hogy ne szóljanak közbe, viszont jegyezzék meg a kérdéseiket, hogy a történetek befejezését követően rögtön feltehessék őket. Van, ahol picit nehezebben indulnak be a kérdések, máshol meg rögtön rengeteg minden felmerül. Olyannal viszont még soha nem találkoztam, hogy semmit se kérdeznének. 

A kérdések elég változatosak. Néha általánosabb, jogi-társadalmi témákat érintenek, néha egészen konkrétak, például hogy én hogyan mondtam el anyukámnak, hogy leszbikus vagyok. A kérdések átbeszélése után valamilyen csoportos, érzékenyítő játékkal zárunk. Van, aki kisfilmet mutat be, arról beszélget. A végén pedig kiosztunk egy kérdőívet, amin a fiatalok visszajelzést adhatnak nekünk. Számít, hogy mi a kamaszok véleménye az óráról.”

Dr. Ari Eszter szerint a fiatalok sokkal elfogadóbbak, mint a szüleik, de a kormány jelenlegi politikája „nincs pozitív hatással rájuk, mert ha valaki úgy érzi, célkeresztbe került, nehezebben fog előbújni, mások pedig felhatalmazva érezhetik magukat, hogy beszóljanak neki, vagy tettlegesen bántsák akár az iskolában, akár az utcán” – mondta, hozzátéve, hogy a serdülőkori haláleseteket tekintve még mindig a vezető okok között szerepel az öngyilkosság, amelynek kockázata kétszer-háromszor akkora LMBTQ-fiatalok körében.

Fotó: Melegség és megismerés, Facebook