Nyílt pályázatot írt ki a Magyar Nemzeti Múzeum intézményrendszerének arculati megújítására. A legjobb pályamunkák 500 ezer forint díjazásban részesülnek.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) pályázatot írt ki, hogy megújítsa az MNM és a hozzá kapcsolódó intézmények arculatát. A pályázat során olyan könnyen azonosítható és letisztult arculat megalkotása a cél, amely
így az egész múzeumrendszert fémjelezni tudja. A pályázatra egyéni alkotók és alkotóközösségek, gazdasági társaságok, a művészeti felsőoktatásban tanulók és oktatók, illetve a tervezőgrafikát hivatásszerűen folytató szakemberek jelentkezését is várják.
A legjobbnak ítélt első három pályamunka bruttó 500.000 forint díjazásban részesül, a pályázat leadásának határideje 2021. november 20. 12 óra.
A pályázóknak három fordulóban kell bizonyítaniuk, hogy az általuk benyújtott pályamű a legjobb. Az első fordulóban magyar/angol, színes/fekete-fehér és álló/fekvő logókat vár a múzeum, valamint az arculati koncepció leírását. A második fordulóban a logó ügyviteli anyagokon való alkalmazhatóságát bemutató példákra kíváncsi a pályáztató, míg a harmadik, utolsó fordulóban a megalkotott arculat alkalmazásának szabályait ismertető arculati kézikönyv összeállítása a feladat.
Az MNM elvárása a pályázók felé, hogy olyan logót tervezzenek,
a vidéki és külföldi tagintézmények esetében is jól azonosítható az anyaintézményhez való tartozásuk. A kiíró kifejezetten kéri a pályázókat, hogy munkáikban kerüljék a régies megoldásokat, és a logó korszerű legyen úgy, hogy közben közvetíti a múzeumcsoport lényegét képező történelmet és hagyományokat. A logónak abból a szempontból is rugalmasnak kell lennie, hogy a gyerekek felé nyitottsága érezhető legyen, egyszerre lehessen használni „a gyerekek számára rendezett múzeumi pizsamapartin és a tudományos konferenciákon.”
A pályázati kiírásról pontos és további részleteket itt érhet el.
Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum weboldala
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
„Az a célunk, hogy Magyarország az erős önkormányzatok országa legyen”– jelentette ki a miniszter Zalaegerszegen, a a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Magyar Péter új kabinetfőnöke elvhű ellenzékinek mutatja magát. Múltja azonban inkább arról szól, hogyan váltott köpönyeget miután nem kapta meg amit akart, ezt alátámasztotta HVG produkciójával is.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
