Migránsokat mentő szuperhősként pózol a magyarellenes holland képviselőnő
Így építi imázsát Tinneke Strik holland baloldali EP-képviselő, a Magyarországról szóló legújabb jelentés szerzője.
Nem lepődtek meg különösebben az általunk megkérdezett politikai elemzők az ellenzéki miniszterelnök-jelölti verseny végeredményén. Boros Bánk Levente szerint ugyanakkor az eddigi történéseket figyelembe véve nincs garancia arra, hogy holnap már ne más legyen a helyzet a baloldali térfélen. Nagy Attila Tibor figyelmeztet: Márki-Zay és hat párt között is jelentős ellentétek feszülnek. Kiszelly Zoltán pedig úgy véli, egy sikeres Békement gyorsan lehűtheti az ellenzéki kedélyeket.
„Az első forduló után nem volt meglepetés az ellenzéki miniszterelnök-jelölti verseny eredménye, hiszen a Karácsony-Márki-Zay párharc arról szólt, hogy a DK elleni szavazatokat egy vagy két ember képviselje, illetve arról, ki legyen az” – mondta a Mandinernek Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány igazgatója.
Szerinte Márki-Zay – aki a magyar Donald Trumpként, egy anti-establishment szereplőként adta el magát, a 2010 előtti és utáni korszakot elítélve – most „politikai mézesheteit” éli, de ez lehet, hogy csak szombatig tart.
Az elemző emlékeztetett a 2018 márciusi Békemenetre, amely éppen a Márki-Zay győzelmével végződő hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választást követte, s amely után a Fidesz újra kétharmados többséggel nyerte az országgyűlési választást. A hódmezővásárhelyi körzetben pedig ismét Lázár János diadalmaskodott.
Emellett Kiszelly szerint tény az is, hogy Márki-Zay Péterrel ugyanúgy visszatérne a 2010 előtti világ.
„Azt pedig nem fogja tudni megakadályozni, hogy a 2010 előtti arcok is felkerüljenek az országos listára” – tette hozzá.
Márki-Zay jövőjét illetően szerinte az a fő kérdés, hogy hogyan tud kommunikálni az ellenzéki választókkal, ki tud-e építeni saját hatalmi bázist, politikai hátországot, be tudja-e csatornázni-e az új szavazókat maga mögé. „Győzelme ugyanakkor komoly konfliktusokat vetít előre az ellenzéki térfélen” – figyelmeztetett Kiszelly, példaként említve, hogy a baloldali pártoknak kellene majd finanszírozniuk az ő kampányát, aki ráadásul nem is pártember, hanem egy civil. További konfliktusforrás, hogy Márki-Zay egy ellenzéki győzelem esetén szakértői kormányt akar, a pártok viszont politikusokból álló kabinetet.
Emellett a 106 egyéni körzet szétosztása után már csak az országos listán szerzett helyekkel kaphatna lehetőséget önálló frakció alakítására. A DK és a Jobbik az előválasztáson a választókörzetekben elért eredményeit igyekszik majd átfordítani a befutó listás helyekre, miközben Márki-Zay is be akarja venni mozgalmát a megállapodásokba. Kiszelly szerint a DK és a Jobbik meg is valósítja majd a terveit.
Nagy Attila Tibort sem lepte meg annyira az eredmény. Az elemző emlékeztetett korábbi nyilatkozatára, miszerint az, hogy Dobrev Klára szakmailag jobb Márki-Zay Péternél, nem biztos, hogy elég lesz. Karácsony visszalépése után, érzékelve azt, milyen sok új, köztük fiatal szavazó vesz részt az előválasztáson, sejthető volt a végkifejlet. Szerinte Dobrevék az első forduló után nem reagáltak jól Márki-Zay előretörésére, aki „tanult a Fidesztől” és elkezdett gyurcsányozni. Erre nem elég azt mondani, hogy 2021-et írunk. „Nem az volt az érdekes a választóknak, hogy ki a kompetensebb, hanem hogy kinek van esélye legyőzni Orbán Viktort 2022-ben” – mondta az elemző.
– mondta az elemző, emlékeztetve, a hódmezővásárhelyi polgármester nekiment azoknak a pártoknak, amelyekkel most együtt kellene működnie. Kifejezetten rossz viszonyba került a DK-val és a Jobbikkal. De említhetnénk győzelmi beszédét, amelyben úgy beszélt az MSZP megtisztulásáról, hogy ott állt mellette Tóth Bertalan – tette hozzá.
„Márki-Zay és a hat párt jelentős része között is feszülnek ellentétek” – mondta Nagy Attila Tibor, aki szerint ebből adódóan rettentő nehéz lesz egyben tartani a szövetséget. Ráadásul Márki-Zaynak nincsenek országos politikai tapasztalatai, nem volt még parlamenti képviselő sem. Ugyanakkor nyilván van egy közös érdek: leváltani Orbán Viktort.
„Ha az országos listában sikerül megegyezni, akkor a többi pártnak is az lesz az érdeke, hogy Márki-Zay sikeres legyen. Hiszen minél sikeresebb, annál több képviselő juthat be listáról” – mondta az elemző. Kormányváltás esetén pedig kormányzati posztokat is lehet majd osztani. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy
Nagy Attila Tibor is nagyon éles konfliktusokra számít az ellenzéki országos lista összeállítása kapcsán, hiszen korlátozottak a befutó helyek.
Arra a felvetésre, végül lehet, hogy nem is Márki-Zay lesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, úgy reagált: ez közjogilag lehetséges ugyan, de nagyon magas a politikai kockázata. „Márki-Zay egyértelmű felhatalmazást kapott, jelentős különbséggel nyert. Amíg népszerű marad, nem valószínű a személycsere, kivéve ha nagyon lejáratná magát. Igaz, ezt sem lehet kizárni” – tette hozzá Nagy Attila Tibor.
Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy minden így marad, hiszen napról-napra változik a helyzet az ellenzéki oldalon. Most vélhetően elkezdődik újra az egyezkedés, hiszen mégis csak a pártok tudnak kampányt csinálni, nem a miniszterelnök-jelölt.
– mondta Boros Bánk, aki szerint arra se lenne semmi garancia, hogy Márki-Zay Péternek hívnák a miniszterelnököt. „Az már bebizonyosodott ugyanis, hogy a választók véleménye nem feltétlenül számít, a pártok bármikor felülírnak bármilyen demokratikusnak tűnő döntést” – tette hozzá.
Az elemző szerint az előválasztás azt bizonyította be, hogy minden és annak ellenkezője is bekövetkezhet. De az ellenzéki pártoknak így is jó, és úgy is, mert nekik egy gyenge jelöltre van szükségük, akit irányíthatnak. Mivel pedig a DK a legerősebb párt, ők lesznek döntési pozícióban. Mindenesetre Boros Bánk szerint ha Márki-Zay így folytatja, gyorsan el fog kopni az elkövetkező fél évben, hiszen
Reggel mond valamit, majd este bocsánatot kér érte. A pártlistával kapcsolatban elmondta: Márki-Zay nincs tárgyalási pozícióban. Ahhoz, hogy beleszólhasson az egyezkedésbe, pártot kellene alapítania, amivel felülírná korábbi elköteleződését, hogy az Új Világ Néppárt vagy a Párbeszéd frakciójába ülne be.
A nyitóképen: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc a DK előválasztási kampány-nyitóján. (fotó: MTI/Mohai Balázs)