Tombol az Orbán-gyűlölet: Farkasházy Tivadar behódolt Magyar Péternek
Farkasházynak és a többi véresszájú baloldali megmondóembernek gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy ki, csak már váltsa le végre Orbán Viktor.
A volt titkosszolgálati vezető szerint az ő idejében, 2007 és 2009 között nem érkezett politikai körökből olyan megrendelés, hogy meg kellene figyelni az ellenfeleket.
A baloldali sajtóban továbbra is a Pegasus-ügy a téma, a Klubrádió pedig nem mást, mint Laborc Sándort kérdezte meg a témáról. Laborc – aki 2007 és 2009 között az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjeként a magyar titkosszolgálatokat is felügyelte – ellen korábban vádat is emeltek, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje, Galambos Lajos tettével.
Galambos Lajos 2007-ben állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta. Laborcot – akinek a neve a Portik-ügyben is felmerült – végül jogerősen felmentették.
Laborc most az ellenzéki rádió Megbeszéljük című műsorában a Pegasus-ügy kapcsán arról beszélt, itt valami olyan dolog van, amit a kormány el akar titkolni. Szerinte egy ilyen szoftvernek a beszerzése és törvény szerinti felhasználása nem jelent problémát se politikai, se jogi, se nemzetbiztonsági értelemben. De ha igazak a hírek és azok a célszemélyek, akikről szó van, akkor „nem lehet mit mondani”. Marad a dadogás, az önellentmondások, és „közeledünk a tűzhöz” – tette hozzá. Szerinte a célszemélyek vagy alkalmazás problémái merülnek fel akkor is, ha formálisan törvényesnek néz ki.
A saját működéséről annyit mondott: az ő idejében, 2007-09 között nem érkezett felülről, politikai körökből olyan megrendelés, hogy meg kellene figyelni az ellenfeleket. Úgy fogalmazott: 2010 után „egy sor ügyet kreáltak ellene”, és egyikben se tudtak ilyesmit rábizonyítani, mert nem is dolgoztak megrendelésre. De ha olyat tapasztalt a hivatal, hogy bárki, munkakörétől és pártállásától függetlenül elkövet valamit, akkor saját hatáskörében eljárt. Hozzátette azt is: „nálunk nem volt ilyen, az újságírók ebből a szempontból tabuk voltak”.
Nyitókép: Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, másodrendű , P. László, egy biztonsági cég vezetője, harmadrendű és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, negyedrendű vádlott (a balszélen) az úgynevezett kémper tárgyalásán a Kúria tárgyalótermében 2018. május 29-én. Az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, az ügyészség ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A Kúria ezen a napon elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés. Forrás: MTI Fotó: Illyés Tibor