A teljes munkaidőben foglalkoztatottak májusi bruttó átlagkeresete 419 ezer forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző havival megegyező 5,1 százalékos inflációval számolva a keresetek reálértéke egy év alatt 2,9 százalékkal nőtt az áprilisi 4,8 százalék után, amikor 10,1 százalékos volt a keresetek emelkedése. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 402 900 forintra becsülhető, 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 295 800 forintot ért el, szintén 7,8 százalékkal emelkedett.
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,7 százalékkal, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 10,6 százalékkal nőttek,
A munkáltatók teljes körére, azaz nem csak a legalább öt embert foglalkoztató vállalatok és intézmények körére szűkítve, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak májusi bruttó átlagkeresete 419 ezer forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bruttó mediánkereset 10,2 százalékkal 332 ezer 700 forintra nőtt. A vállalkozások teljes körében teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma tavaly májushoz mérve 328 ezerrel, 12,3 százalékkal nőtt. Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600, a nettó átlagkereset 283 700 forintot ért el, mindkettő 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
(MTI)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
