Több mint szokatlan a brüsszeli eljárás az oktatási forrásoknál – Maruzsa Zoltán a Mandinernek

Hogyan jellemezné az elmúlt tanévet?

Rendkívüli évünk volt, egy teljes tanévet kellett a járvány árnyékában megszerveznünk. Ezért nagy eredmény, hogy folyamatos volt az oktatás, egyetlen napra sem állt le a köznevelés rendszere. A középiskolák novembertől májusig hat hónapot töltöttek digitális munkarendben, az általános iskolák márciustól hat hetet, és persze eseti elrendeléseink is voltak egyes intézményekben, de működtünk.

Mit mutatnak az eredményességi mutatók, hogyan sikerült átvészelni oktatási szempontból a pandémiát?

Az eredményesség szempontjából két mérhető mutatót alkalmazhatunk. Az egyik az évismétlések száma, a másik az érettségi átlaga. Az előbbi azért jó mutató, mert kizárólag a pedagógus megítélésén múlik az értékelés, ő adja a jegyet, ugyanúgy, mint egy, kettő vagy öt éve. Azt tapasztaltuk, hogy az idei évben az évismétlések száma nagyjából megfelelt a korábbi évek átlagának,

Ez 2019-ben, az „utolsó békeévben” 2,8 százalék volt. Azért fontos ezt kiemelni, mert sokan aggódtak a sajtó nyilvánossága előtt, hogy tömegesen fognak megbukni a fiatalok, nem tudják majd teljesíteni a követelményeket. Nem így történt. A másik összevethető adatkör az érettségik eredménye. Ennek sem változtattunk a tartalmi követelményein, csak a lebonyolítás módján, egyszerűbben, nagyrészt csak írásban vizsgáztak az érintettek. Felkészülni ugyanarra kellett, mint a járvány előtt, mindenkinek egyformán. Ez azért kardinális jelentőségű, mert így van egy külső, objektív mérőrendszerünk is. Az idei évben a jegyek átlaga 3,65 százalékos lett, ami pontosan megfelel az előző öt év átlagának.

Akkor az nem igaz, hogy idén elég könnyűek voltak a feladatok?

Mindig kétféle hír jelenik meg az érettségiről: van, aki szerint túl nehéz volt, van, aki szerint pedig túl könnyű. A statisztika nem hazudik, eszerint nem volt könnyebb és nem volt nehezebb, mint a korábbi években. Matematikából tökéletesen megfelel az eredmény az elmúlt öt év átlagának, magyarból és fizikából egy picit jobb, történelemből, biológiából, kémiából pedig valamivel gyengébb lett az átlag mint az előző években, de ilyen ingadozás minden évben előfordul.

Az érettségi összevethető más országok hasonló adataival? Vagy inkább a PISA-felmérést érdemes figyelembe venni?

A PISA azért jó, mert ugyanazt a feladatlapot írja mindenki, így az eredmények könnyen összehasonlíthatók. Az érettségi minden országban eltérő, ráadásul meg kell várnunk, amíg a többi ország is szolgáltat adatot arról, hogy náluk az érettségi átlaga romlott-e vagy sem. Mi is még csak két hete tettük közzé az információkat. Be fogjuk gyűjteni az adatokat, kíváncsi vagyok, hogy máshol mi volt a tapasztalat. A tudásszintet nyilván nem tudjuk összehasonlítani, mert minden országban más a vizsgakövetelmény.

Történt még valami fontos az érettségin?

Az idei érettségin sokkal több volt az emelt szinten vizsgázók száma, 52 százalékkal emelkedett 2019-hez képest.

Ennek mi az oka?

A kormány 2014-ben úgy rendelkezett, hogy a 2020-as felvételitől kötelező a B2-es szintű nyelvvizsga és kell legalább egy emelt szintű érettségi. A B2-es nyelvvizsga bemeneti követelményt közben elengedték, mert nagyon visszavetette a jelentkezők számát, ráadásul a járvány időszakában vizsgázni sem lehetett. De az egy emelt szintű érettségi követelménye megmaradt, ez tolja fel a számokat.

Egyes vélemények szerint a pandémia növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolások körében. Mit gondol erről? Egyáltalán, szokták, tudják ezt mérni?

Magyarországon az OECD- és a hazai statisztikák szerint is

Mindenkinek van okostelefonja, az okostankönyvek okostelefonon is olvashatók. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének nehéz helyzetek. Ezért vásároltunk 28 000 számítógépet, amiket jellemzően a tankerületekhez telepítettünk szükséglet és felmérés alapján. Emellett valamennyi, az iskolákban már meglévő iskolai eszköz, összesen 350 000 számítógép állt rendelkezésre. Amiket az intézmények a digitális munkarendben nem használtak, azokat használat céljából ki lehetett osztani. Persze ha nincs áram egy családnál, akkor oda hiába adnak számítógépet. Az ő számukra ugyanakkor végig nyitva maradtak a tanodák az érintett településeken. Emellett a kormány kedvezményes internetdíjat biztosított a családoknak. Igyekeztünk tehát mérsékelni a járvány negatív hatásait.

Felzárkóztató programok azért indulnak?

A tanév végén kéthetes gyermekfelügyeleti időszakot rendelt el a kormány, ahol a szülőkkel egyeztetve kifejezett cél volt a felzárkóztatás. Kezdetben napi 17 000 gyerek vett részt, majd apadt ugyan a létszám, de így is sok helyen éltek a lehetőséggel. Emellett a magyar tanügyi szabályozás azt mondja, hogy ha a tanévben valamilyen tananyagot nem tudnak átadni, akkor azt a következő tanévben is lehet pótolni. Ezt természetesen az adott iskola látja, hogy van-e erre szükség, de rendszerszinten nem kell ilyet elrendelni.

Sok kritika éri az iskolák közös digitális platformját, a Kréta-rendszert. Miért kezdték épp most fejleszteni, és sikerült-e a problémákat elhárítani?

Komoly fejlesztés történt tavaly tavasz óta a Krétában is. A Krétát eredetileg tanulmányi rendszerként és nem digitális oktatási platformként hozták létre, a később kialakított Digitális Kollaborációs Tér mégis tanulók százezreit szolgálta ki. Azt világosan láttuk, hogy az a kavalkád, amit a különböző szoftverek alkalmazása okozott, jelentős részben csökkenthető azzal, ha az iskolák elkezdenek átállni egységesebb platformokra.

de a tavaly augusztusban kiadott protokoll tartalmazta, hogy ha lehet, akkor iskolánként egy-egy platformot használjanak. A globális szoftverek adatvédelmi szempontból nem biztonságosak, sok tanulói adat áramlik rajtuk keresztül. Félelmünk szerint majd tíz-húsz év múlva megtapasztalják az érintettek, hogy megvannak az adataik egy adott felhőben. Ezért fontos, hogy legyenek saját rendszereink, amelyek nem csak jól működnek, de adatvédelmi szempontból is biztonságosak.

Olyasmikről van szó, mint a Facebook?

A globális rendszerek globális szervereken, illetve felhőben futnak, és nem lehet tudni, hogy amikor oda regisztrál egy tanuló, akkor azt ki látja, követi, használja. A Kréta-rendszer azt a feladatot kapta, hogy hozzon létre kollaborációs teret, tehát a tanulmányi rendszer funkciókon felül jöjjön létre egy digitális kollaborációs tér, ami alkalmas az online oktatásra. Mivel egybeépül a tanulmányi rendszerrel, ezért minimális adminisztrációval legyen rá alkalmas. Amikor március 8-án tömegesen álltak át az általános iskolák, volt egy leállás, ezt a fekete napot leszámítva azonban nagyon is helyt állt a Kréta, és zajlik a további fejlesztése. Az ősz folyamán egy új nyelvoktató modul indul el, ami az iskolai idegennyelv oktatást támogatja majd, részben mesterséges intelligencia bevetésével.

Ezt hogy kell elképzelni?

A tanulmányi rendszerbe építetten a nyelvtanár feladatokat tud adni a gyerekeknek. A rendszer értékeli, hogy boldogulnak-e vele vagy sem, és ennek megfelelően nehezebb vagy könnyebb feladatokat ad. Emellett a rendszernek része az is, hogy a robottal, magával a mesterséges intelligenciával tud beszélgetni a gyerek, így kifejezetten alkalmas lesz a kommunikációs készség fejlesztésére is.

Ez magyar fejlesztés?

Magyar fejlesztés. Az ősszel elindulunk vele.

Mi a helyzet a helyreállítási és ellenállóképességi eszközökkel, azaz az RRF-forrásokkal az oktatásban?

Az RRF-et, aminek a vitája továbbra is zajlik, érzékelhető módon az Európai Bizottság nyomásgyakorlásra használja, amikor a magyar programon akar még módosíttatni. De fontosnak tartom tisztázni, hogy ezekben a kérdésekben hónapok óta tartanak az egyeztetések. A köznevelés egy digitalizációs programmal szerepel benne, annak a tartalmával kapcsolatosan már nincs nyitott kérdés. Érdekes és izgalmas ugyanakkor, hogy

Több mint szokatlan, hogy csinálunk egy digitális oktatással kapcsolatos fejlesztést, majd azt kérik, hogy az egyik indikátor legyen az, hány hátrányos helyzetű településen bővítjük a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámát. A kettő között ugyanis nincs összefüggés.

Elképzelhető, hogy nem kapjuk meg a forrásokat?

Mint ismert, a magyar helyreállítási terv elfogadásáról szóló tárgyalások közel voltak a lezáráshoz, ugyanakkor a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt a brüsszeli Bizottság késlelteti azt. Tavaly év végén még azt mondták, áprilisra indul majd a program, ehhez képest néhány országgal még tárgyalnak, köztük Magyarországgal is. Volt persze olyan tagállam, amelyik áprilisig még el se juttatta az Unióhoz a terveit.

Lengyelországban széles körű vita volt, pontosan mi legyen a tartalma a programnak. Nálunk erről keveset hallani.

A köznevelés két programmal állt elő: az egyik az iskolaépületek energetikai megújulását szolgáló csomag volt, hiszen az RRF-nek az egyik kiemelt eleme a zöld átállás. A másik program pedig a digitalizáció, ami eszközvásárlást és tartalomfejlesztést egyaránt tartalmaz és szintén uniós prioritás volt.

Milyen egyéb iskolafejlesztések lesznek? Zajlik még a tornaterem-építés?

Igen. Tavaly év elején felmértük, hogy több, mint 900 helyszínen 350 milliárd forint értékben zajlottak beruházások. Ősszel közzé fogjuk tenni a felmérést, ami a négyéves ciklus köznevelés-fejlesztési forrásait és helyszíneit tartalmazza majd. Ez meg fogja mutatni, hogy sok helyszínen, jelentős fejlesztéseket tudtunk végrehajtani. Ennek része a tanterem-, a tornaterem- és a tanuszoda-fejlesztési program, de csak egy része.

Akkor ezeket nem csak az iskolák használhatják, hanem mondjuk a környéken lakók is?

Természetesen. Egy tornaterem az napközben tornaterem, de délután vagy hétvégén ki lehet bérelni, lehet másra is használni. Az uszodák napközben szintén az úszásoktatást szolgálják, ugyanakkor máskor is üzemelnek. Jellemzően mindenki abban érdekelt, hogy széles körben használhatók legyenek évről-évre.

Ilyenkor a bevétel kit illet?

Az üzemeltetőt. Az uszodák esetén ez jellemzően a Nemzeti Sportközpontok, de vannak olyan tanuszodáink, amelyek saját iskolai üzemeltetésben vannak, és a tankerület az üzemeltető. A tanuszodák terén is folyamatos az építkezés, a cél az, hogy minden járásban legyen tanuszoda, mert ez sem volt így. 

Szép program, valóban, de miért volt szükség nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítani a kettes ütemet?

Azért, mert ha ilyen minősítést kapnak a beruházások, akkor az a lebonyolításuk adminisztratív körülményeit gyorsítani tudja. Biztonságot jelent, prioritásként kezeli mindenki. 

Nem kevesebb a gyerek? Kellenek egyáltalán új iskolák?

Rendszerszinten valóban kevesebb gyerek van, mint 10-20 éve, de nem ugyanott vannak, ahol korábban. Tehát attól, hogy van félig üres épületünk valahol Békés megyében, a budapesti agglomerációban még zsúfoltság van, mert itt nőtt a népesség. A vidék jelentős részein inkább csökken az épületek kihasználtsága, de Budapest körül kell építkeznünk. 

Étkeztetés. A pandémia idején hogy sikerült ellátni a feladatot?

A kormány külön jogszabályt alkotott, hogy a járványügyi helyzetben hogyan kell megoldani a gyerekek ellátását és finanszírozni a hozzájutást. Például a gyerek valamennyi időt az iskolájában töltött, valamennyit pedig otthon a településen, mert hazaküldték, ilyenkor átvételi, vagy szállítási lehetőséggel oldották meg és biztosították az étkeztetését.

De az ingyenesség azért egy nem túl konzervatív gondolat, igaz?

A gyerek érdeke az első, hogy ne legyen éhes az iskolában. A legtöbb településen az idősebbekre főzni kell, a gyerekek egy részére főzni kell, és inkább rentábilisabbá, tervezhetőbbé teszi a programot, ha több gyerekre főznek. A cél, hogy a szociális étkeztetés települési szinten legyen tervezhető és szervezhető.

A következő tanévben lesznek-e fontosabb változtatások? Akár a tanítás módszereiben, akár fejlesztésekben.

Nagy erőkkel zajlik a módosított Nemzeti alaptantervvel összefüggésben a tankönyvek és munkafüzetek átdolgozása. Tavaly az 1., 5. és 9. évfolyamokon indult el a változtatás, idén a 2., 6. és 10. évfolyamokon. A tankönyvszerzők már dolgoznak a 3., 4., 7., 8., 11. és 12. évfolyam tananyagain. Nyilván tantárgyfüggő, hogy hol, mit, mennyire kell átdolgozni, ez jelentős feladat, amit az Oktatási Hivatal lát el. Az okostankönyvek fejlesztése sem állt le, sőt, még több, interaktívabb formátumban videókkal, feladatokkal ellátott online tankönyveket fejlesztünk. Ahol még jelentős innováció várható, mint már említettem, az az idegennyelv tanítását fejlesztő alkalmazás elindítása.

_

fotók: Ficsor Márton