Bemutatták az Európai Unió 2021-es jogállamisági jelentéseit

Bemutatták az Európai Unió 2021-es jogállamisági jelentéseit kedden Brüsszelben – számolt be a Magyar Nemzet. A lap szerint, az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentéscsomagját, két uniós biztos idén sem szavazta meg. A jelentéscsomag tartalmaz egy Magyarországról szóló, több mint harmincoldalas országjelentést, amelyben az EB tavalyi aggályai mellett a gyermekvédelmi törvényt ért kritika is szerepel. 

Az Európai Bizottság (EB) 2021-es jogállamisági jelentéseit Věra Jourová és Didier Reynders illetékes biztosok vezetésével mutatták be kedden. A brüsszeli testület egy éven belül immár második alkalommal hozta nyilvánosságra a dokumentumcsomagot, amely négy területen – az igazságszolgáltatás, a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszere, az antikorrupciós intézkedések, illetve a médiapluralizmus – elemzi a tagállamok helyzetét.

Arról a két tagállamról van szó, amelyek a legtöbb „jogállamisági” kritikát kapják Brüsszelből, s amelyekkel szemben úgynevezett jogállamisági, hetes cikkely szerinti eljárás zajlik. A friss magyar és a lengyel országjelentések terjedelmüket tekintve a leghosszabbra sikerültek.

Veszélyben a média, a civilek, és átláthatatlan a jogalkotás Magyarországon a jelentés szerint

A Magyarországot elemző jelentés igazságszolgáltatásról szóló részében az EB pozitívumként említi, hogy a magyar bírák bérezése növekszik, a rendszer digitalizáltságának szintje pedig kifejezetten magas. Kijelentik ugyanakkor, hogy a bírák függetlenségével kapcsolatosan a kormány nem hajtotta végre az európai szemeszter keretében megfogalmazott ajánlásokat – például az Országos Bírói Tanács hatásköreinek megerősítését annak érdekében, hogy azok kiegyensúlyozzák az Országos Bírósági Hivatal elnökének kompetenciáit.

A médiapluralizmus tekintetében Brüsszelben megállapították, hogy az veszélyben van:

Akárcsak a tavalyi jelentésben, idén is előkerült az Index.hu ügye, ám idén a Klubrádió frekvenciahosszabbításának elmaradását is nehezményezik. Mint írják, a médiában tapasztalható tulajdoni viszonyok átláthatósága hazánkban nem teljesen garantált. Didier Reynders az újságírók biztonságos munkájával kapcsolatosan a Pegasus-kérdést is felemlegette: szerinte olyannyira friss fejleményekről van szó, hogy az állítólagos lehallgatási ügyet még nem tudták vizsgálnia a jelentésben.

Brüsszel a fékek és ellensúlyok rendszeréről szóló fejezetben kijelenti, hogy a magyar jogalkotás minősége és átláthatósága aggodalomra ad okot. Az EB szerint a civilekre annak ellenére helyeződik továbbra is nyomás, hogy a kormány a civiltörvényt az EU Bíróságának ítélete szerint módosította. A korrupció tekintetében is kritizálják Budapestet: a brüsszeli testület azt hangoztatja, hogy a korrupcióellenes mechanizmusok hatékonysága korlátozott.

Az Európai Bizottság jelentésében gyermekvédelmi törvényről is említést tesz, annak ellenére, hogy ezt június közepén a bizottsági vizsgálatok időtartamán kívül fogadták el. A jelentésben szerint Magyarországon az alapvető jogok biztosa nem gyakorolta megfelelően a feladatát a törvény elfogadását követően.

Jourová szerint az uniós jog elsőbbséget évez a tagállamok jogához képest

Věra Jourová egyébként azzal kezdte keddi bejelentését, hogy elmondta, levelet küldtek a varsói kormánynak, amiben utasították őket, hogy hajtsák végre az Európai Unió Bíróságának múlt heti, a lengyel bírák ügyét érintő ítéletét. Amennyiben a lengyelek ezt nem teszik meg augusztus 16-ig, Brüsszel pénzügyi szankciókat is maga után vonó kötelezettségszegési eljárást indít az ország ellen.

A lengyel–uniós jogvitáról ebben és ebben a cikkben írtunk bővebben. Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa pedig elmondta: a jelentéscsomag következtetéseit a szlovén EU-elnökség égisze alatt a tagállamokkal is megtárgyalják majd az uniós tanácsban. A biztos szerint a kép „összetett”, sok helyen történt előrelépés – a bizottság ugyanis az előző jogállamisági jelentésekben foglaltakhoz képest elemezte a tagállamok mostani helyzetét. Jourová és Reynders egyaránt hosszan beszélt az európai újságírók helyzetéről, kritikus fontosságúnak nevezve azok biztonságos munkakörnyezetét.

Egyébként Věra Jourová kedd délután azt is elmondta, hogy akárcsak tavaly, a biztosi kollégium két tagja idén sem szavazta meg az országjelentéseket. Az alelnöknő nem nevezte meg, hogy melyik tagokról van szó.

A jogállamisági jelentésre Fidesz-KDNP és Hidvéghi Balázs a párt EP-képviselője is reagált.