Nincs változás a tervekben, megvalósulnak a felsőoktatási fejlesztések – közölte a kormány a Mandinerrel

Az egyetemek megújítása, a Dél-Budai Centrumkórház és egy Duna-híd is eltűnt a kormány tervei közül az uniós helyreállítási alap minap közölt programjai alapján – számolt be cikkében a HVG. A lap szerint „Magyarország nem kér a kedvezményes uniós hitelből, emiatt ágazati reformokról mond le”. Az információt több ellenzéki médium is átvette, az Index például a következő címet használta: Eltűnt az egyetemek megújítására szánt pénz a kormány tervei közül.

Korábban a Mandiner is beszámolt róla: a koronavírus okozta gazdasági károk miatt szükséges uniós alap kapcsán a baloldal ragaszkodna hozzá, hogy a több ezer milliárdos hitelrészt is azonnal vegye fel Magyarország. Csakhogy erre később is lesz lehetőség, a kölcsön hét százalékkal dobná meg az eladósodást, a tagállamok döntő többsége sem él a lehetőséggel, ráadásul arra nem is lehetne belőle költeni, amire szeretnék – részleteztük.

Megkerestük a Miniszterelnökséget

Az újabb beszámolók kapcsán ugyanakkor megkerestük a Miniszterelnökségi Sajtóirodát. Válaszukban közölték, a magyar helyreállítási terv legnagyobb nyertese az egészségügy, az oktatás és a környezetbarát közlekedés, a több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrás meghatározó részét ugyanis ezekre a területekre fordítja a kormány.

„Magyarország gazdasági helyzeténél fogva döntött úgy, hogy egyelőre csak a vissza nem térítendő támogatást veszi igénybe, de ez a megjelent híresztelésekkel ellentétben nem jelent visszalépést semmilyen területen, a kormány elkötelezettsége ugyanis a vállalt fejlesztések vonatkozásában változatlan” – tisztázták, hozzátéve: a közelmúltban megjelent

Felidézték: éppen az ellenzéki pártok lobbiztak Brüsszelben a kormány által tervezett felsőoktatási fejlesztések uniós büdzséből történő megvalósítása ellen. „A Helyreállítási Tervben szereplő, Magasan képzett, versenyképes munkaerő című komponens több mint 280 milliárd forinttal támogatja az egyetemek, valamint a szakképzés, a felnőttképzés és a gazdasági-társadalmi kihívásokra választ kereső tudásközpontok, úgynevezett nemzeti laboratóriumok fejlesztését. Ezen felül a kormány minden olyan egyetemi fejlesztést, amiről szó volt és a helyreállítási alap részét is képezhette volna, meg fog valósítani” – húzták alá.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda részéről ugyanakkor megerősítették: a hitelrész felvételéről a későbbiekben is születhet döntés, akár 2023-ig is. A kölcsönfelvétellel jelenleg a tagállamok elenyésző része számol, közülük is leginkább a nehezebb finanszírozási helyzetben lévő országok: 27 tagállamból eddig 18 tagország nyújtotta be az Európai Bizottságnak a helyreállítási tervét, közülük

és nem is teljes mértékben használják ki hitelkeretüket.

Hitelfelvétel nélkül is lehetséges a kilábalás a kormány szerint

A kormány hivatalos indoklása szerint „Magyarország nem kívánja a 2010 előtti, hazánkat meggondolatlanul eladósító gyakorlatot követni, hiszen a gazdaságot hitelfelvétel nélkül is meg lehet erősíteni”. Állítják: a tervezett beruházások finanszírozását számos forrásból lehet biztosítani, így a nemzeti költségvetés forrásaiból, az egyéb uniós támogatásokból, valamint szükséges mértékben akár hitelfelvételből is.

Egyértelművé tették továbbá a sajtóiroda részéről, hogy a Dél-Budai Centrumkórház is mindenképp megépül. Ugyanakkor a kormány „nemzetstratégiai célkitűzésekben gondolkozik”, s ezekhez keresi a megvalósítás megfelelő eszközeit, vagyis valamennyi beruházásnál eseti alapon dönt a legkedvezőbb forrás felhasználásáról.

nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Che)