Az óriási érdeklődés miatt az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) a tervezettnél többet értékesített a debütáló, fix kamatozású, harmincéves futamidejű zöld államkötvényből: a húsz helyett, összesen harmincmilliárd forint értékben – adta hírül a Bloomberg.
A befektetők 141 milliárd forintot (470 millió dollárt) licitáltak, és az átlagos hozam 3,69 százalék volt, ami az egyik legmagasabb Európában, meghaladja a hagyományos, 10 éves kötvényekét. „Aukciós stratégiánk lehetővé teszi, hogy rugalmasan reagáljunk a keresletre” – idézte a cikk Kurali Zoltánt, az ÁKK vezérigazgatóját, aki szerint a piac gyorsan változhat, így nem akarnak túl agresszívek lenni.
Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: felülmúlta a várakozásokat a befektetői érdeklődés a zöld kötvények iránt.
„A magyar kormány célja a kötvénykibocsátással, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági célokra forrásokat szerezzen a befektetőktől. Most már nem csak a külföldi piacokon – az eurókötvény és a jenkötvény-értékesítéssel – sikerült forrásokat gyűjteni a zöld, fenntarthatósági beruházásokra, hanem Magyarországon is keresettek a zöld kötvények” – mondta a miniszter az Infórádióban.
A zöld kötvény mellett csütörtökön az ÁKK 30 milliárd forintért vitt piacra 5 éves és 25 milliárd forintért 10 éves lejáratú államkötvényt, mindkettő iránt nagy volt az érdeklődés – adta hírül az Inforádió.
A műsorban elhangzott, hogy „az 5 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók 107,38 milliárd forintnyi ajánlatából, megemelt értékesítéssel, 45 milliárdot fogadott el az ÁKK, az előző aukción kialakultnál 13 bázisponttal alacsonyabb, 1,73 százalékos átlaghozamon. A 10 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók 51,11 milliárd forintnyi ajánlatából, megemelt értékesítéssel, 37,5 milliárd forintot fogadott el az ÁKK, az előző aukción kialakultnál 4 bázisponttal alacsonyabb, 2,69 százalékos átlaghozamon”.
Fotó: MTI Fotó: Máthé Zoltán
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Nagy siker a kínai elnök budapesti látogatása, de nem azért, amit a gazdasági lap és a Szabad Európa állít.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
„Februárban pedig ismét kifizettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott a miniszter.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Magyar „szexista megjegyzései” kiverték a biztosítékot az MSZP-s politikusnál.
Még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét a nemzetgazdasági miniszter.
