„Közismert, hogy a tér nem homogén, minthogy vannak kitüntetett pontjai. Ilyen kitüntetett pont a szakrális tér, azaz a templom, a zsinagóga, a mecset stb. Valamennyi imago mundi: a világ tükörképe, melyet az Isten (vagy az istenek) hozott (hoztak) létre, s minthogy földöntúli mintára készültek, megszentelik a világ egészét. A szakrális építészet a kozmológia és a transzcendens világ jelképrendszere szerint épül fel, s a szent térben való megjelenés, viselkedés, öltözködés, cselekvés etc. a szent téren kívüli, megszokott viselkedési, öltözködési és cselekvési formákkal, szokásokkal sokszor szögesen ellentétesek.
Folyik a vita arról, hogy miért kell az amúgy is nehéz helyzetben lévő kórházakat teljesen feleslegesen túlterhelni, s ott kialakítani az oltópontokat, amelyeket aztán a leggyakrabban szűk, levegőtlen, nehezen szellőztethető pincehelyiségekben működtetnek, az oltásra várakozókat összezsúfolva, s kitéve a megfertőződésnek, ami ellen épp a vakcina szolgálna. Miért nem alakíthatóak ki, mint annyi más helyen, Németországtól Romániáig, stadionokban, sportcsarnokokban, sportközpontokban oltási központok, ahol nagy a tér, civilizált, távolságtartó körülményeket lehet teremteni, s garantáltan sok ember beoltható?