Ahogy Magyarország Legfőbb Kényura gondolja

„Közismert, hogy a tér nem homogén, minthogy vannak kitüntetett pontjai. Ilyen kitüntetett pont a szakrális tér, azaz a templom, a zsinagóga, a mecset stb. Valamennyi imago mundi: a világ tükörképe, melyet az Isten (vagy az istenek) hozott (hoztak) létre, s minthogy földöntúli mintára készültek, megszentelik a világ egészét. A szakrális építészet a kozmológia és a transzcendens világ jelképrendszere szerint épül fel, s a szent térben való megjelenés, viselkedés, öltözködés, cselekvés etc. a szent téren kívüli, megszokott viselkedési, öltözködési és cselekvési formákkal, szokásokkal sokszor szögesen ellentétesek.

Folyik a vita arról, hogy miért kell az amúgy is nehéz helyzetben lévő kórházakat teljesen feleslegesen túlterhelni, s ott kialakítani az oltópontokat, amelyeket aztán a leggyakrabban szűk, levegőtlen, nehezen szellőztethető pincehelyiségekben működtetnek, az oltásra várakozókat összezsúfolva, s kitéve a megfertőződésnek, ami ellen épp a vakcina szolgálna. Miért nem alakíthatóak ki, mint annyi más helyen, Németországtól Romániáig, stadionokban, sportcsarnokokban, sportközpontokban oltási központok, ahol nagy a tér, civilizált, távolságtartó körülményeket lehet teremteni, s garantáltan sok ember beoltható?

Nos, Magyarország Legfőbb Kényura számára a stadionok és sportcsarnokok megszentelt terek, szent hajlékok, amelyeket nem lehet méltatlan és oda nem illő profán aktusokkal, amilyen az »oltakozás«, megszentségteleníteni, meggyalázni, hogy a pandémia elmúltával aztán újra kelljen szentelni a szakrális létesítményt, ahogy ezt tették két éve, kis ökumenikus kalákába szerveződve Isten emberei, akik egy óvatlan pillanatban megáldották, majd a római katolikus egyház képviselője felszentelte a Puskás Arénát, még arra is ügyelve, hogy a kevésbé szeretett és tisztelt bevett egyházakat és felekezeteket kihagyják a szakrális cselekedetből, nehogy nem kívánatos jelenlétük átokként hasson a majdani sporteseményekre.

Szóval a stadion és a sportcsarnok szent tér, Istennek szentelt architektúra. És ezek között a legszentebb – magától értetődő módon – Felcsút legszentebb tere, hiszen Felcsút a világ középpontja, a világ köldöke, vagyis ομφαλός (omphalos).

És aki az etimológiai összefüggésekre kíváncsi, annak el kell mondani, hogy a Georg Curtius szerkesztette Grundzüge der griechischen Etymologie (Leipzig, 1879. 294.) alapján nem állítható, hogy etimológiailag bármi kapcsolat állna fenn az ομφαλός (omphalos) és a Φαλλός (phallos – lásd fallosz) szavak között.”