A világ legnehezebb anyaga nyomában járnak a magyar kutatók

2021. március 02. 10:18

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport.

2021. március 02. 10:18
null

 Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják,

az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert.

Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a legnehezebb elemek létrejötte egy gyors neutronbefogódással járó, új atommagokat létrehozó folyamat, röviden r-folyamat eredménye. Idáig úgy vélték, hogy az r-folyamat vagy két neutroncsillag, vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközéséhez, vagy pedig egy ritka szupernova-robbanáshoz köthető, ami különleges típusú, nagy tömegű csillagok fejlődésének végén következik be.

A kőbe zárt múlt

A meteoritok megőrzik az ősi csillagrobbanások körülményeinek emlékét. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Naprendszer születése előtti utolsó r-folyamat nem játszódhatott le túlságosan nagy neutronsűrűségű közegben, mert akkor jóval több kűrium képződött volna a jódhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy a nagyon nagy neutronsűrűséggel járó folyamatok, mint például amikor két neutroncsillag nagy energiájú ütközésekor az anyag kiszakad a neutroncsillag felszínéről, nem játszhattak fontos szerepet. Ellenben egy közepesen neutronsűrű környezet, mint például a két összeolvadó csillag körül formálódó diszkből kilökődő anyag már jó egyezést mutat a meteoritokban mért adatokkal.

Mivel az anyagképződés, vagyis a nukleoszintézis jóslata sok bizonytalan nukleáris tulajdonságon és csillagfolyamaton alapszik, a válasz arra, hogy egészen pontosan mi volt az az utolsó csillagászati objektum, amely nehéz elemeket szállított a Naprendszerünkbe, még mindig bizonytalan. „De, az a felismerés, hogy a jód-129 és a kűrium-247 arányával közvetlenül vizsgálhatjuk a nehéz elemek képződésének körülményeit, az önmagában egy nagyszerű eredmény” – mondja Maria Lugaro, a budapesti ERC Radiostar kutatócsoport vezetője, a cikk társszerzője.

és tovább pontosíthatják Naprendszerünk és ezen belül Földünk nehéz elemeinek eredetét” – írják a beszámolóban.

(MTI)

Címlapkép: A Naprendszer bolygóit. Fotó: MTI/EPA/Juanjo Martin

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zsolt75
2021. március 02. 13:56
Az a varjúlaci nevű talajtornász. A saját súlyától bekékül.
Akitlosz
2021. március 02. 11:44
Szerintem is így van. A kűrium vagy így keletkezett, vagy úgy, vagy emígy, vagy amúgy. Ez már tudományosan alá van támasztva.
Dr. Grünfeld Ráhelné
2021. március 02. 10:57
Minek? A fideszmagyar önmagában gyűlöli a tudományt és az MTA-t, kivéve, ha azt a nacionalista propaganda eszközévé lehet silányítani.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!