Itt az idő: megismételhetetlen lehetőség előtt állunk
A Mandiner politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta; ők rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt.
A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport.
Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják,
Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a legnehezebb elemek létrejötte egy gyors neutronbefogódással járó, új atommagokat létrehozó folyamat, röviden r-folyamat eredménye. Idáig úgy vélték, hogy az r-folyamat vagy két neutroncsillag, vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközéséhez, vagy pedig egy ritka szupernova-robbanáshoz köthető, ami különleges típusú, nagy tömegű csillagok fejlődésének végén következik be.
A kőbe zárt múlt
A meteoritok megőrzik az ősi csillagrobbanások körülményeinek emlékét. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Naprendszer születése előtti utolsó r-folyamat nem játszódhatott le túlságosan nagy neutronsűrűségű közegben, mert akkor jóval több kűrium képződött volna a jódhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy a nagyon nagy neutronsűrűséggel járó folyamatok, mint például amikor két neutroncsillag nagy energiájú ütközésekor az anyag kiszakad a neutroncsillag felszínéről, nem játszhattak fontos szerepet. Ellenben egy közepesen neutronsűrű környezet, mint például a két összeolvadó csillag körül formálódó diszkből kilökődő anyag már jó egyezést mutat a meteoritokban mért adatokkal.
Mivel az anyagképződés, vagyis a nukleoszintézis jóslata sok bizonytalan nukleáris tulajdonságon és csillagfolyamaton alapszik, a válasz arra, hogy egészen pontosan mi volt az az utolsó csillagászati objektum, amely nehéz elemeket szállított a Naprendszerünkbe, még mindig bizonytalan. „De, az a felismerés, hogy a jód-129 és a kűrium-247 arányával közvetlenül vizsgálhatjuk a nehéz elemek képződésének körülményeit, az önmagában egy nagyszerű eredmény” – mondja Maria Lugaro, a budapesti ERC Radiostar kutatócsoport vezetője, a cikk társszerzője.
„Végső soron a neutroncsillag ütközések és a csillagrobbanások jövőbeli szimulációi, illetve a nukleáris tulajdonságok kísérleti vizsgálatai igazolhatják eredményeinket,
és tovább pontosíthatják Naprendszerünk és ezen belül Földünk nehéz elemeinek eredetét” – írják a beszámolóban.
(MTI)
Címlapkép: A Naprendszer bolygóit. Fotó: MTI/EPA/Juanjo Martin