Wichmann-kocsma, Márványmenyasszony

„Wichmann-kocsma, Márványmenyasszony

Ezek az ügyek nagyon nincsenek rendben. Értem én, egy nagyváros folyamatosan változik, végtére is nem múzeumban élünk. Értem, hogy a szóban forgó két épület mára szinte teljesen levetkőzte az egykori megjelenését, kinézetre inkább ronda, mint jellegtelen épületek. Értem azt is, hogy a tulajdonosnak jogai vannak.

És mégis elfogadhatatlan a lebontásuk. Nincs annyi reformkori lakóház Budapesten, hogy akár csak egyről is lemondhatnánk. Ilyen gazdag múltú pedig alig van. Tessék az államnak, az önkormányzatnak, akárkinek, aki a közösséget képviseli, megvenni ezt a két kiemelkedően értékes házat, és tessék rendbehozni, megmenteni az utókornak.

A múltunknak, a jelenünknek és a jövőnknek tartozunk vele.

(A Márványmenyasszonyt, ha én az állam volnék, megvenném és kiadnám azzal a szigorú föltétellel, hogy a bérlőnek gondosan meg kell őriznie. Tíz-húsz év alatt vissza is jönne az ára. A Wichmann-kocsma épülete sajnos nagyon lepusztult, ott műemléki restauráció kellene, utána valamilyen közintézmény kaphatna benne helyet.)”