Megvizsgálták, hogy a járványhoz kapcsolódó korlátozások milyen hatással voltak a kultúrafogyasztási szokásainkra.
A KutatóCentrum 1000 fős országos reprezentatív felmérést végzett a 18-64 év közötti (tehát legnagyobb részben gazdaságilag aktív) felnőtt lakosság körében. Azt vizsgálták, hogy a válaszadók milyen kulturális programokon szoktak részt venni, illetve a járványhoz kapcsolódó korlátozások milyen hatással voltak a kultúrafogyasztási szokásaikra.
A március közepén bevezetett korlátozások miatt gyakorlatilag be kellett zárni a kulturális programok valamennyi megszokott helyszínét: a színházakat, mozikat, múzeumokat, galériákat, és ezt követően a szabadtéri helyszíneket is. A kultúrafogyasztás egy része áthelyeződött az online térbe.
A korlátozások alatt a válaszadók majdnem háromnegyede (73%) töltött le filmet a netről, megelőzve ekkor a könyvolvasás (68%) népszerűségét is. (Ebben az időszakban nem nőtt ugyanakkor a televíziós vagy rádiós színházi- és koncertközvetítések követése, bár időarányosan visszaesésről sem beszélhetünk esetükben.)
A válaszadók 17%-a töltött le vagy nézett interneten színházi előadást a járvány első hullámát kísérő korlátozások idején, 10%-uk ugyancsak interneten vett részt múzeumi programon vagy tárlatvezetésen, 9%-uk pedig még operát vagy operettet is letöltött/megtekintett.
Ennek ellénére fontos tapasztalat, hogy a megkérdezettek többsége szerint nem teljes értékű egy kulturális program rádión (67%), online (64%) vagy televízión (56%) keresztüli közvetítése. Hiányzik az élő előadás varázsa; 62%-uk szerint egy koncert vagy színházi előadás kizárólag élőben lehet az igazi, a közönség és a többi rajongó jelenlétét pedig 47%-uk hiányolja. Mivel az online élményt nem tartják egyenértékűnek a személyes jelenlét érzésével, emiatt nem is érzik jogosnak, hogy ugyanannyiba kerüljön egy online közvetítés, mint a személyes előadás (72%).
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
